Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
a keresztek helyére félholdak kerültek”. A pontos forrásmegjelölést nélkülöző leírás tájolása mindenképpen hamis! A fellegvártól É-ra ugyanis a váron kívüli mezőség mocsaras területe található. Ha azonban az egészet helyes irányba fordítjuk, akkor Ny-ra már az előkerült leletek is egy nagy kiterjedésű települést, régészeti objektumot, talán a középkori várost sejtetik. „Ez a legnyugatibb várrész az ún. Badacsony volt. A mai Perczel Mór utca K-i részén, s a Szabadság tér É-i, továbbá az Iskola utca Ny-i részén lakó háztulajdonosok kertjében több helyüt is csekély mélységben régi fal- és sáncmaradványokat lehetett ,találná, sőt rengeteg emlék is előkerült ásás közben. A lakosok szerint '2 m-es, s, még szélesebb falmaradványokat is lehet itt látni. 1926-ban itt, pontosan Szabó Imre és Weiler kereskedő telke melletti új építkezésnél 2 edény, 5 cseréptöredék, .2 vékony rézlemez, 1 ólom, 1 vaskarika, 1 lapos kő előkerülése jelezte, hogy egy középkori település kiterjedt maradványa húzódik az Árpád- és á középkori vártól Ny-ra lévő dombrészen!” Ugyanakkor a különböző irodalomban a középkori Segesd (vele együtt a város is!) ,a legutóbbi időkig tévesen — a Felső-Segesdtől különváltan lévő — Alsó-Segesden szerepelt! Hogyan alakulhatott ki ez a téves kép? Kövessük az 1554-ben a török forrásokban először feltűnő Város-Segesd elnevezést! 1565-ben a segesdi ríáhióhoz tartozott az ún. Város-Segesd! A somogyi monográfia Alsó-Segesd tulajdonosaként említi 1583-ban Ungrád Kristófot. 1677-ben ugyanez a település, |már Széchenyi György birtokaként szerepel. 1695-ben Segesdvár villáról, azaz Segesdvár falu 29 családjáról tudunk név (Szerint. „Segesdvár erősség szőleje, mintegy 10 (hold teljesen elhagyatott... legelője közös . . . erdeje közös Segesdvárossal.r>/':! Vagyis, vitágqs, hogy Segesdvár és a fmellette szereplő Segesdváros tűnik fel a török utáni forrásban. Az 1696 körül készült leírásban pedig presidium Segesd létezik, amelynek hátára hosszúságában és széless- ségben 1 1/2—1 1/2 mérföld. Határos Segesdvárossal vagy Alsó-Segesd Segesddel. . ,544 Ebben ,az időben világosan elválik a Félső-Segesd=Se- gesdvár, illetőleg Segesdváros=Alsó-Segesd elnevezés! 1695-ből ismerjük részletesen ennek a Szegesd (Segesd) városnak a határát is! Szemben Felső-Segesd, azaz Segesdvár 30 családjával itt csupán 13 család élt. ,,A falu szoléit most kezdik újból művelni, van 30 hold puszta földje, makkos erdeje, legelője semmi .. . van 1 puszta telke ... A török idők .alatt 30 népes háza volt. . . malmuk is van . . . ” Ezek a magyar nevű psaládfő'k — szemben a segesdváriakkal — kálvinisták!5'15 Világos tehát, hogy Segesdvár és Segasdváros (Alsó-Segesd) a török időktől kezdődően külön településként szerepelt! Ez persze nem azt jelenti, hogy eredetileg az Árpád-kori és a középkori civitas, oppidum Segesdvárosban, azaz Alsó-Segesden, az Árpád-ikori vártól több km-re lehetett! Mi bizonyítja ennek ellenkezőjét? Éppen az 1690-ben, tehát a töröktől való közvetlen visszafoglalás után készített összeírások, melyek szermlt: centrum dirutum Segesd manet in certo quondam colle sive monticulo pernes quem per fluit fluvius Rimyia. . . exätant qui126
