Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
ferences kolostor maradványait rejti magában?) Kutatnunk kell itt is, csakúgy, mint a Segesd község — Nagybajom fejé eső határában — az 1930-as években előkerült „hosszú hajú, bajuszos, szakállas férfifejet ábrázoló” töredék lelőhelyét! Ez a darab ugyanis fejéke alapján egy püspökábrázolással azonosítható! A sárgás-szürke homokkő finom, illetőleg lágy vonásokat mutató kőplasztikát rejt magában. A lelőhely környékén vagy valamivel távolabb (hiszen az eke elég távolra is elhúzhatta, mire egyáltalán észlelték!) lehetett a faragott kődomborművekkel, szobrászati díszekkel ellátott épület. E szerint egy gótikus, legalább XV—XVI. század első felére utaló — szobrászati díszekkel ellátott —, inkább egyházi jellegű objektum állhatott, feltehetően az említett segesdi határban. A „fejleVésés” alapján ez lett volna akár Segesdnek a hatodik, a török korban elpusztult egyháza! Hiszen a régészeti kutatások három egyházat lokailizálttak Alsó-Segesden, négyet Felső-Segesden, valamint egyet a segesdi határban! Az Árpád-kortól a török korig (1570-ig!) létezett hét (mivel a városban álló Árpád- és középkori Szent Mihály plébániaegyház 1690-ig élt tovább!). A nyolcadik, a Szent Katalin plébániaegyház a török kor után az új ferences kolostor felépüléséig, 1687— 1770 közötti időben működött! Vagyis világosan bizonyítható — kutatásaink alapján — a hét, illetőleg a nyolc segesdi egyház 1570, illetőleg 1687—1690 tájáig való megléte! Mindegyik egyház egy-egy segesdi középkori településrész, illetőleg településmag esetleges azonosítását teheti lehetővé! (14. ábra) 3. A segesdi civitas és oppidum régészeti kutatásáróloV1 a) A civitas és az oppidum a források alapján . . . Az előző fejezetben bemutattuk Segesd legfontosabb település- magjaira, így a várra, és a nyolc egyházra vonatkoztatható régészeti adatokat! Sikerült az Árpád-kori és a középkori segesdi várat is meghatároznunk. így a települések azonosításához már a vár nyújthatott nagyon fontos kiindulópontot! A települések meghatározásához a közvetlen analógiákat, így Szeged és Üjlak középkori városi fejlődését vettük figyelembe! Az ő helyzetük jól tükrözte, ihogy a város a vár közvetlen közelében, általában az ún. Váralja részen helyezkedett el! így Szegeden például a XIV. századra három jelentős, különálló település alakult ki. „Minden bizonnyal a vártól délre fekvő Váralja jellegű települést választották lakóhelyül a hospesek. Itt jött 1‘étre a városi fejlődés magja, mivel az alapvető kiváltságokat a hospesek kapták. IV. Béla király adományozta nekik, csakúgy, mint a .segesdi hospeseknek! A ,másik település, az ún. Alsó-Szeged kialakulását, városi fejlődését a XIV. század második felében oda „áttelepülő” ihospesek indították meg! A királyi, királynéi kézben lévő felső-szegedi, asszonyfalvi településről az Árpád-kor végén költöztek át ezek a telepesek/’"“8 Üjlak esetében Bonfinitól tudjuk, hogy a város a Duna melletti 124
