Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

IV. A kormánybiztos (1849 március—augusztus)

zot jog a nép számára miit jelent? Ekkor a teljes kinevezési jogot hagyták jóvá. Noszlopy kijelentette, hogy ő ezt az „ . . . országos törvények által szabályozott általános választási mód szerént kívánja teljesíteni. Addig is még ez megtörténhetnék, ti (tisztikart {

a [magyar Ikormány általi utólagos jóváhagyás 'reményében oly formában ígérte kinevezés után betölteni, hogy a \választás [mindenesetre csak plyanokat 'érjen, kik köztudomás szerént — hazafiságuknál fogva a közbizalmat addig is kiérdemelték."

38 Ekkor Berzsenyi Farkast, Berzsenyi Dániel fiát első alispánnak elfogadták. Berzsenyi Farkas április végén a Bailaton-fcönnyéki népfelkelés szervezéséiben részt vett. A másodalispánság függőben maradt. Később ezt a június 1-jei bizottmányi gyűlésen Erős Józsefiéi töltötték be. (Noszlopy Antal visszaemlékezéseiben Erős Józsefet tévesen Lajosnak írta.)

59 A harmadalispán pedig Somogyi Lajos lett. A főjegyzői tisztet Kolmár Józseffel töltötték be, akit Noszlopy a fővárosból, a Közlöny szerkesztőségéből hívott meg. Kolmár Noszlopy iskolatársa Csurgón és Pápán, Debrecenben pedig politikai útjának az egyengetője volt. Kolmár egy héttel későbbi válaszában, a ,,Kaposvárotti megjelenésének határidejét" június 20. körül teszi.

00 Közben a kormánnyal Kolmár Debrecenből Pestre költözött és még arra is jutott ideje, hogy az ekkor elkezdődött Noszlopy-ellenes támadásra a Március Tizenötödiké-ben válaszoljon.

01 Az első és másodaljegyzőket Bárány Gusztáv és Gáspár Pál személyében még a május 7-i népgyűlésen fogadták el. Mivel Matkovics György megyei főügyész néhány napig vállalta csak a tisztséget, a helyére május 14-én Szokolay Dánielt fogadták el. Az alügyészek között volt a gimnázium igazgató tanára, Fater János is. A régi megyei tisztviselők közül egyedül Svastics Pál adószedőt fogadták el, akit azonban a június eleji halála megakadályozott abban, hogy a megyéjét szolgálja. A katonai és az útbiztosok elfogadása után a megyei főorvost Szabó János és helyettesét, Hamrák János személyében jóváhagyták. Hasonlóképpen a járási orvosok állásának betöltésében is döntés született. A megyei főmérnök Bubits Ede, helyettese pedig Gáspár Boldizsár lett. A kormánybiztos megyei állatorvosnak Erős Lajost nevezte ki. A főszolgabírókat a szolgabírákkal, szintén ekkor nevezték ki. Főszolgabírók között később változás történt, mivel Babócsáról Somogyi Lajos, Igáiból pedig Erős József a megyeszékhelyre alispánnak, illetve másodalispánnák került. A járási tisztviselőik között több olyan személyt találunk, aki korábban kisebb tisztségben volt. Noszlopy Gáspár marcali kerületében esküdtje volt Vajda Pongrác, aki Csonka Jánossal most szolgabíró lett. Itt találjuk a közéletiséget kezdő Roboz Istvánt is esküdtként. Roboz rövid politikai karrierjét a választékos, nyájas fogalmazásának köszönhette. A néhány hetes kormánybiztosi titkári karrier után, Roboz rövidesen a császári megszállók kenyerét vállalta. A május 7-i és 14-i bizottmányi ülésről az ő későbbi, bár levéltári forrásokat is igénybevett, kevésbé pontos visszaemlékezése ad bepillantást.

62 Roboz István (1828—1916) a XIX. század második felének