Pomogáts Béla: Otthon a világban. Írások Takáts Gyuláról - Somogyi Almanach 42. (Kaposvár, 1986)

A valóság poézise. Bevezetés

tészet számára hozzá hasonló átéléssel és figyelemmel. Mégsem impresszionista, nemcsak a természet képi anyagát akarja soraiba fogni. Ellenkezőleg sajátos költői alkatának tükrét találta meg a pannon vidék nemes arányaiban. Emberi harmóniája és derűje, bölcsessége és életöröme találtak keretet, társat és kifejezést a dunántúli természet ősi nyugalmában ugyanúgy, mint az antik Róma vagy Hellász történelmi kövei között. Ennek az életörömnek és derűnek a kulcsa megint csak a való világ. Takáts Gyula költői sorsa és eszmélete a természet dolgaihoz és változásaihoz igazodik. Tőlük kap erőt és biztatást. Tőlük tanulja a művészetet is: a formákat, az alakítást, az arányokat. Költészetének története annak a megismerésnek a történetével azonos, amely fokozatosan feltárta előtte a természet titkait. A közvetlen természetét: a növényekét, virágokét, állatokét és a nehezebben megközelíthető természetét is: a parányok vagy a kozmosz titkait. Takáts Gyulát mindaz szenvedélyesen érdekli, ami a világban található vagy amit az ember alkotott. Ez a szenvedélyes érdeklődés telíti költészetét mindig új élményekkel és tapasztalatokkal. Az alábbi tanulmányok és műelemzések is a való világ minden jelenségére szeretettel figyelő költőt köszöntik születésének hetvenötödik évfordulóján.