Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

már csak 2 operettet játszott, egyet Strausstól és egyet pedig Offenbach- tól. 1974/75-re már csak egy operettet tervezett!), helyettük a korszerű hangvételű zenés játékok bemutatására törekszik az új Ízlés és a nemes szórakoztatás szolgálatában.

Igen jelentős a színház .abbeli törekvése, hogy a gyermekek, valamint a tanuló ifjúság és a munkásság részére minél több előadást rendezzen, valamint az a körülmény, hogy az ifjúság, a munkások és az értelmiségiek körében színházbaráti köröket szervezzen a városban, együttműködve a város művelődési otthonaival és könyvtáraival.

Nagyon jelentős és rangos rendezvény a városban a dunántúli színházak találkozója és bemutatója. Az évek óta rendezett találkozót szeretnék — meghívásos alapon — kétévenként, országos méretűvé tenni. (Kaposvári színházi találkozó.)

A színház falai között folyó nívós művészeti munka a modern hírközlő és telekommunikációs eszközök segítségével (sajtó, rádió és televíziós közvetítések, fővárosi bemutatók) már nemcsak a szakemberek, hanem a nagyközönség egyre nagyobb elismerését is kiváltotta a városban.

A városban két állandó filmszínházon kívül még 10 helyen vetítenek filmet. Az összes filmjátszó helyeken 3229 volt az előadások száma, a látogatóké pedig 566 000, egy előadásra átlagosan 176 látogató jutott. A városok közötti rangsort nézve e tekintetben a város a 8. helyen áll, még Győr megyei jogú várost is megelőzve, de Zalaegerszeget el nem érve. A mozielőadások számát illetően a 10., a látogatók számát illetően pedig a 9. helyet foglalja el.

A művelődési otthonokban 26 ismeretterjesztő előadást tartottak 984 látogatóval (átlagosan — nagyon kevésnek mondható — 27 hallgatóval!), 11 műsoros estet 800-an látogatták. (72-es, ugyancsak kevés átlaggal). 8 művelődési otthonával 1971-ben — a városok sorában — Békéscsabával, Nagykanizsával, Nagykőrössel és Szarvassal együtt — a 17. helyen található a város. Központi művelődési háza hiányos felszerelésével csupán csak részfunkciót tölt be abban az épületkomplexusban, amelyben helyet foglal, s amelyet — sajnálatosan — nem is művelődési ház céljaira terveztek és építettek. Az is igaz azonban, hogy az effajta művelődési házakban a hatvanas években lényegesen csökkenni kezdett a társas művelődési formák vonzereje, átadván helyét a tömegkommunikációs eszközök otthoni térhódításának.

A tanácsi könyvtárak (15) és a szakszervezeti könyvtárfiókok (45) 60 szervezetében 277 015 könyvtári egység foglal helyet. A tanácsi könyvtárakban 182 000, a szakszervezeti könyvtáraikban pedig 94 815. A beiratkozott olvasók száma: 20 793 volt (a tanácsi könyvtáraikban 13 894, a szak- szervezeti könyvtárákban pedig 6899). A kölcsönzött könyvek száma pedig 527 741. Az egy lakosra jutó könyvtári egység az összes álományból: 4,55.

A város olvasottságára jellemző adatokat találhatunk a sajtóterjesztés városonkénti példányszámait felmérő adatokban. Az összes terjesztett lapok példányszámai — 1971-et illetően — hazánk 79 városában — a 12. helyen található a 7 815 300 példányszámmal a város, mindössze csak a fő95