Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
város, az 5 megyei jogú város és Székesfehérvár, Kecskemét, Tatabánya, Nyíregyháza és Szolnok előzték meg e tekintetben. De a megyszékhelyen megjelenő sajtótermékeknek is jelentősen növekedett a száma és a súlya az elmúlt évtizedekben. A felszabadulás után — a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front napilapjaként — először a So- mogyvármegye jelent meg a városban, magára vállalva a lakosság demokratikus átnevelésének a gondjait. A kulturális rovatok soraiban — többször találkoztunk a lap hasábjain — I. Ehrenburg, Kovái Lőrinc, Szabó Dezső stb. írásaival. A koalíciós pártok közül hárman is jelentettek meg politikai napilapot a városban. (Somogyi Hírek, Somogyi Napló (MKP), Somogyi Világosság (SZDP) és a Somogyi Hírlap (FKP). E napilapok megszűnte után — 1951-től — a MDP megyei pártbizottságának egyetlen napilapjaként a Somogyi Néplap jelent meg — az összes eddigi napilapok példányszámait messze meghaladó: félszázezres példányszámban —, amelynek — hetente egyszer-egyszer — már állandó Kaposvár című, s jelentős terjedelmű kulturális melléklete is volt. A közművelődési könyvtárak összes állománya tekintetében a város sorrendjében a 8. helyen foglal helyet, a megyeszékhely városok közül egyedül csak Szombathely előzte meg. (A könyvállomány tekintetében megelőzve Székesfehérvárt, Szolnokot, Tatabányát és Kecskemétet is!) A beiratkozott olvasók tekintetében a 10. helyen található Szombathely, Székesfehérvár, Szólnék után, a kölcsönzés tekintetében pedig — ugyancsak — a 8. helyen. Míg a közművelődési könyvtárak tekintetében jónak mondható a város helyzete a tudományos és a szakkönyvtárak tekintetében, azok 86 361 kötetes állományával, a gyarapításukra fordított 629 730 forinttal azonban — már csak a 19. helyen állónak mondhatja magát a város. A két múzeumában rendezett 25 alkalmi kiállításnak 27 823 látogatója volt. A látogatottságát illetően a Rippl-Római Múzeum a múzeumok sorában az 51. helyet foglalta el. A városban 16 459 rádió és 13 948 televíziókészülék található. Az 1000 lakosra a 255 rádiókészüléken kívül 216 televízió is jut. Ez az arány alig kedvezőbb, mint Siófoké vagy Nagyatádé a megyében, sőt ez utóbbié az 1000 lakosra jutó televízió előfizetők tekintetében jobb (217). A rádió és a televízió előfizetők számát illetően a városok sorrendjében a 13—13. helyen foglal helyet. A vizsgált bázisesztendőben a város sportegyesületeinek a száma 29 volt, amelyekben 117 szakosztály működött, a tagok száma 13 441 volt. Ezekkel az adatokkal a városok sorában a 12., Zalaegerszeggel együtt a 11., illetve a 13. helyen feküdt. * * * Noha a közművelődés néhány területének a mennyiségi mutatói elég kedvezőeknek mondhatók a városban, mégis — általánosságban vonatkozik a mi városunkra is — a művelődés kereteinek a bővítése önmagában még nem jelenti azt, hogy a városi lakosság minden rétegében rendelkezik is azokkal a kulturális igényekkel és él is azokkal a lehetőségekkel, 96
