Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
ben az új intézmény a legmagasabb: a 87 osztályban tanuló 2606 beiskolázási létszámot. E szakmunkásképző intézetben tanult 72 szakmában az az új generáció, amelynek a létszáma 1945 és 1973 között 30 736 tanuló volt — csaknem annyi, mint a második világháború előtti Kaposvár összlakossága! (88 főhivatású, 9 óraadó tanár és 42 gazdasági és technikai dolgozó irányításával.) De a középfokú oktatás fejlődésére is hatással volt az 1951-ben idetelepített Cukoripari Technikum, a Gép- és Gyorsíró Iskola, s az 1962-től az ipari középkáderigények kielégítésére szolgáló Gépipari Technikum, amely 1970-től már 32 tanerővel és 16 tanteremmel sem tud lépést tartani az igények nagy léptékű fejlődésével. Mindez — még az új iskolák esetében is — egyértelműen utal a város iskoláinak a zsúfoltságára, amely gyakran még a hagyományos oktatásra is csak nehezen teszi alkalmassá azokat, még kevésbé — a régi iskolákban különösképp — a holnap igényeinek a kielégítésére. Már pedig a város — a megyei átlagnál alacsonyabb — kulturális részesedése ennek következtében a kényszerfogyasztás állapotát tükrözi a számunkra, amely évről évre csökkenően, mégcsak megyeszékhelyi szinten sem teszi lehetővé a hátrányos helyzet, a késve indulás felszámolását az oktatás területén, még kevésbé a felsőfokú központi kulturális infrastruktúra és felszereltség kiépítését és megalapozását, annak minden tudományos és közművelődési következményeivel együtt. Ezért írhatjuk le egyértelműen, hogy a felsőfokú központ kiépítésének a szükségessége nemcsak a város holnapjának a kérdése és közügye, hanem az egész megyéé is. A Mezőgazdasági Főiskolán és a Tanítóképző Intézetben a nappali tagozaton 506 (a Mezőgazdasági Főiskolán 218, a tanítóképzőben 288), a levelező tagozaton pedig a főiskolán 217 hallgató tanult. Miután e két felsőfokú intézmény területi igényeknek is eleget tesz, így a városnak e két intézményében való részesedése vajmi kevésnek mondható, a tanítóképzőben mindössze 36, a Mezőgazdasági Főiskolán pedig csak 27 tanuló a városi. A tanítóképző könyvtári állománya 33 000 kötet, a főiskoláé pedig 17 000, ami — úgyszintén — kevésnek mondható! A közoktatás számsorai mellett néhány közművelődési adatsort is ideiktattunk. A Csiky Gergely Színház prózai előadásainak a száma 1972-ben 78, a látogatóké pedig 32 224 volt. Az egy előadásra jutó látogatók száma pedig 413. A zenés vígjátékok, az operettek előadásainak a száma 110 volt 45 956 látogatóval, 418-as átlaggal. A város lakosságának az operettkedvelése — mint már korábban is érintettük — történelmileg magyarázható! A színházi előadások és a színházlátogatók számát is tekintve egyaránt a 9. helyet foglalja el a város a színházzal rendelkező településeink sorrendjében. A két tagozatos (prózai és zenés részleg) színház a megye színháza is, 1970-től körzeti színházzá alakult át, a megyén kívül Zala megyében is játszik: Zalaegerszeg és Nagykanizsa székhellyel. De a megyében is — Kaposvár kivételével — állandó székhellyel játszik a közeljövőben még: Nagyatádon, Siófokon és Marcaliban. A színház évi műsorpolitikája 10—12 igényes bemutatóból áll. Műsorából szeretné már kiiktatni a hagyományos operetteket (1973/74-ben 94
