Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
világgal egyidő'ben létesült 3 mozijára is: az Urániára, az Edisonra és az Apollóra, amelyek közül az Uránia 1928-ban adta át helyét az újonnan épített, s ugyancsak „monumentálisnak” nevezett Városi Mozgóképszínháznak. A városnak, noha jelentős nehézségekkel is kellett küszködnie gazdasági, társadalmi és kulturális életében a 30-as évek derekától, mégis falai között igen sokszor helyet adott jelentős regionális kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak és kongresszusoknak. Az inségmunkásokkal „Virágos Kaposvár” programot csináló szék'helyváros mindig szeretett a megye „parádés” szobájaként szerepelni ország-világ előtt. Ez a közművelődési — sok tekintetben — „kirakat” dinamizmus volt a városvezetők egyik legtöbbet forgatott fegyvere a törvényhatósági jog elnyerése és kiharcolása érdekében („iskolaváros”, „a kongresszusok városa”). Aligha vált a város kulturális életének a javára állásnélküli értelmiségének a nyomasztó helyzete és jelentős száma. Egy 1936-os polgármesteri felmérés szerint a város 1797 főiskolai végzettséggel, érettségivel és tanítói oklevéllel rendelkező értelmisége közül 407 (22,64%) volt állás nélkül. A 707 főiskolai diplomával rendelkezőnek 7,77%-a (55), a 773 érettségizettnek pedig a 24,38%-a (192) volt állás nélküli a városban. Különösképpen nagy volt — riasztóan magas — a városban összeírt 256 tanító közül 153-nak (59,76%-a) az állásnélkülisége. A 30-as évek második felében sok-sok disszonanciával is találkozhattunk a kulturális élet területén. Időnként légvárak, ködös tervek, a város társadalmi és gazdasági életének alapvető érdekeibe ütköző romantikus elképzelések kerültek a helyi sajtó hasábjaira. Miközben irreális és megalapozatlan kulturális tervek és álmok szövődtek a város (állatkert a Ke- cel-hegy oldalában, botanikus kert a Jókai-ligetben, gyártelepítési program helyett egy tőkeerős szerzetesrendnek új felekezeti gimnáziummal együtt történő betelepítése!), addig — mint láttuk — a reális terv: a múzeum és a könyvtár (a kultúrpalota!) ügye véglegesen lekerült a város, de a megye napirendjéről is! * * * A közoktatás és a közművelődés területének az áttekintése után — a városnak ugyancsak az Eötvös-féle népnevelési eszmék korszakától induló sporttörténetét is ismerve — megállapíthatjuk, hogy falai között mindig voltak olyan testnevelők és sportszerető szakemberek, akik a sportolni akaró és szerető ifjúság sorai elé állva tevékenykedtek s küzdöttek a sport torz vonásai ellen. Talán az sem véletlen, hogy e nevelés következtében időről időre.akadtak olyan versenyzők is a városban, akik a minőségi és a versenysport követelmények tekintetében is kiemelkedő eredményt, tudtak felmutatni ország és világ előtt. A munkássport a századforduló első évtizedében kezdte a tevékenységét kibontani a város falai között, nemegyszer a munkásmozgalom fedező szervéül is szolgálva. A kezdeti sikereket azonban az első világháború kettétörte s csak a Tanácsköztársaság korszakában tudta a sorait rendezni a Kaposvári Munkás Testedző Egyesület keretében, majd ennek örököseként — a felszabadulás utáni esztendőkben. 86
