Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
kiemelni. E mögött a tevékenység mögött nemcsak a kulturális intézményeket a városba telepítő szándékáról győződhetünk meg, hanem a városkultúra demokratizálódásának a folyamatáról is, akár a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek, akár pedig a város kispolgári elemeinek megfelelő iskolatípusok: a polgári fiú- és leányiskolák, a felsőkereskedelmi iskola, Szabad Lyceum, a Munkás Gimnázium kapuinak megnyitásáról is volt szó. Lényegében tehát ez a korszak nemcsak a város tényleges infrastruktúrájáról gondoskodott (víz, villany, csatorna stb.), hanem — ha megkésve is — a dinamikusan növekedő város kulturális igényeinek a kielégítésén is fáradozott. A lendület néha még túlzásokra is ragadtatta a város vezetőit. Sokszor nagyobbak voltak a vágyak és az elképzelések, mint azok a tényleges kulturális igények, amelyek a város falai között jelentkeztek. Gondoljünk csak a Péccsel vetélkedő városi színház épületére, amely — mind a mai napig — nagyobbnak bizonyult a városban meglévő tényleges színházlátogatási igényeknél. Tehát nemcsak a gazdasági élet fejlődött, valamiféle „amerikás” lendülettel a városban az urbanizáció első korszakában, hanem néhány kulturális intézmény is ilyen nagyléptékűnek terveződött. * * * Már a századforduló első éveiben — Rippl-Rónai és Vaszary városában — jelentős törekvéseket láthattunk annak érdekében, hogy képző- művészeti kiállításokat rendezzenek. A Szabad Lyceum keretében, különösképp Mihalik Gyula főgimnáziumi tanár és Fekete Gyula ügyvéd tevékenykedett az első képkiállítás megrendezésén, amelynek hírét az országos sajtó is csakhamar a hasábjaira vette. Az 1903. máj. 17-én megnyitott képkiállítást, amelyen Rippl-Rónai, Vaszary, Bacskay, Bosznay, Ud- vary Géza, Kunffy Lajos, Kopits János, Ungváry Sándor és Ihrig Sarolta képei szerepeltek, Lyka Károly nyitotta meg díszes ünnepség keretéiben. A Somogy aznapi száma azt írta a kiállításról, hogy az „eddigelé egyedülálló a maga nemében egész Magyarországon, amennyiben saját erejéből, saját megyebeli művész fiai alkotásaiból rendeztetik, még a főváros figyelmét is magára vonva.” Lykának igaza volt a megnyitójában, amikor azt mondotta: „ ... Művészeink nem állanak egymagukban, támadnak szövetségeseik s legelőször is Somogybán. Olyan esemény ez, amelyet fel kell jegyeznünk.”108 A kiállításra külön vonattal érkeztek a látogatók Barcsról, Szigetvárról és Csurgóról. A megnyitón 600-an vettek részt, amelyen a főgimnázium tudós tanárai közül: Mihalik Gyula és Kohl- bach Bertalan tartottak művészettörténeti előadásokat. A kiállítás másnapján maga Rippl-Rónai József tartott tárlatvezetést: kozrit (causerie-t), ahogy a korabeli hetilap emlegette finomkodóan. 1903-ban nemcsak az első képzőművészeti tárlat kapott otthont a városban, hanem ugyanezen esztendőben alakult meg az Országos Magyar Iparművészeti Társulat megyebeli tagjainak a városi szervezete is, amelynek Rippl-Rónai Józsefen kívül Mihalik Gyula főgimnáziumi tanár, Spholz Gyula műszaki tanácsos és Kopits János szobrász is a tagjai voltak. Ez a szervezet is megragadta az alkalmat arra, hogy megrendezze az első mű62
