Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
A latin nyelv tanára 16 órában a siófoki születésű s 16 szolgálati évvel rendelkező, jónevű Döbrössy Károly volt, a használt tankönyv írója pedig: Szepesi Imre. A németet a kaposvári jogászból lett képesítés nélküli nevelő Hart- berger Mátyás tanította heti 20 órában, Toepler Teofil tankönyve alapján. A magyar nyelvet — az ugyancsak képesítés nélküli — törökkoppányi születésű Rády Mihály, hajdan volt jogász tanította, heti 20 órában Trautwein Nép. János kiadásában Budán megjelent „Linqua hungarica ... ” c. tankönyv alapján, amelyhez használta még Tatay István szöveggyűjteményét is. A görög nyelvet két-két órában Korponay Ferenc és Hartberger Mátyás tanították Szepesi Imre tankönyve alapján. A történelmet az új kéri származású s 18 szolgálati évvel rendelkező Németh Ignác tanította heti 15 órában Pütz Vilmos, a földrajzot pedig Wenzig József tankönyvei alapján. A matematikát a hajdanában ugyancsak jogász — a Kismartonban született — Tintera Mátyás tanította heti 15 órában — fiatalon, mindössze csak két szolgálati évvel a vállán — Horváth Zsigmond és Barcs Ferenc, illetve Szabóky Adolf és Schulz tankönyvei alapján. A természetrajzot (a historia naturálist) és a fizikát pedig Hartberger Mátyás tanította Lutter Ferdinánd „Elementa physicae” c. tankönyve alapján, fiatalon, második szolgálati esztendejében. Az 1852-es tanterv alapján a magyar, a történelem és a matematika tananyagát az alábbiakban sűrítettük egybe: Magyar: I. osztály: betűtan, helyesírás, írásjelek, szóalkotás, fő és melléknevek, szóragozás, olvasás, szavalás, fogalmazás. II. osztály: igeragozás, élőszó utáni írás. III. osztály: mondattan, körmondatok szerkesztése. IV. osztály: írástan és szómértan, különösen ügyelve az életben előforduló fogalmazások nemeire. Betanult prózai és költészeti művek szabályszerű előadása. Történelem és földrajz: I. osztály: az öt világrész általános természeti földrajza. II. osztály: ókor. Időszámításunktól 476-ig. III. osztály: első félév; középkor, második félév; újkor. IV. osztály: Hazai népismeret általánosságban — minden ausztriai tartománnyal együtt — földirati és statisztikai tekintetben. Matematika: I. osztály: négy művelet egész és törtszámokkal (matematika). Néz- lettanból (geometria) pedig: pontok, vonalak, szögeik. II. osztály: arány- számítás, hármasszabály, kamatszabály és súlymérték, valamint három, négy és sokszögek geometriából. III. osztály: betűszámtan, geometriából pedig a kör sbb. IV. osztályban pedig: iaz összetett viszonyok, azaz a négy művelet betűkkel („összelés, hatmányozás”) való tanítása, geometriából pedig a kör és a szögek kerület és területszámítása. A gimnázium sorsát már évtizedektől szemmel tartó Csorba József akadémikus is aggódással tekintett az iskola lefokozására, a boldogabb jövőtől remélve sorsának jobbrafordulását: „Meg vagyok győződve, hogy ez (ti. a gimnázium) a középosztály erkölcsi és tudományos míveltségének — mert a gazdagok messzefekvő nagyobb városokba is mehetnek oskolába — megye szélén fekvő csurgói oskolával együtt legfőbb tényezője, kútfeje: itt vetettek alapot azon nagyobb oskolákban ment sok ifjak, kik mint mérnökök, orvosok, papok s jeles államférfiak korunkban ismere41
