Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

ügyi rendőri ügyelet, valamint a vágások előtti állatorvosi vizsgálatok bevezetését is, és a húsikimérő helyék ellenőrzését, az ún. „állatrendőrségi” feladatok elvégzését is.

1857-ben — a korábbi mezővárosi tanácstól eltérő — új községtanács került a város élére. A következő év végeztével — a polgármesteri jelentés szerint — már 450 házépület volt a városban, amelyben 5395 jelen- és távollevő lakost vettek számba. A jelentés szerint a városban „állásra nézve” az alábbi foglalkozások voltak találhatók: 4 pap, 97 hivatalnok, 15 tudós és művész, 17 ügyvéd és jegyző, 14 egészségügyi személy, 136 házbirtokos, 100 földbirtokos, 273 gyáros és iparűző, 53 kereskedő, 27 mezőgazdászat! segédmunkás, 28 iparüzleti segédmunkás. 7 kereskedelmi segédmunkás, 177 szolga, 328 napszámos és 14 egyéb férfiszemély. Hogy a felsorolt foglalkozások közül, főként a 11,4%-ot kitevő 147 szellemi dolgozó közül hányán volták számbavehetők a városban folyó kulturális tevékenység szempontjából, azt a felsorolásból aligha állapíthatjuk meg, még a 15 „tudós és művész” számát is túlzottnak találtuk az 5000-nél valamivel több lakossal bíró mezővárosban.'2

A város külső képéhez is jó adatokat olvashattunk abban az indoklásban, amelyet a város nyújtott be Szalay Nikodém megyei főnökhöz 1857. szeptember 13-án, instanciázván a házbér jövedelmi adóbevallások kiigazításáért : „... Kaposvár városa, e kis mezővárosocska csupán 300 és néhány házból áll, ezeket nagyobbrészt mesterséget űző földművesek lakják, 30 házon kívül, melyekben kiskereskedő szatócsok, államhivatalnokok laknak, a többi városi lakóházakat, melyek többnyire szalmatetővel vágynak csak ellátva, maguk a tulajdonosak használják, akiknél néhol létező zsellérek, nagyobb részint napszámból élő kézimunkásolk Iáknak.”

A város abszolutizmus-kori négyosztályos normál iskolájában 5 tanítószoba (tanterem) volt s az erős anyagból s cserépfedélre épített iskolaház jó állapotban volt. Az öt tanteremben délelőtt három, délután pedig két órán keresztül folyt a tanítás a nemre elkülönített osztályokban. Az 1858. június 16-i iskolaösszeírás szerint az iskola jövedelme 2929 forint 30 krajcár volt. A fűtéspénzt a gyermekek fizették. Ugyanakkor a füredi fiákiskolának az épülete igen rossz állapotban volt, tömésből építetten, sza imatetővel fedve. A benne dolgozó egy tanító koedukáltén tanította a 32 fiút és a 28 leányt oszíá'ydkna sem osztva, hanem a nagyobbakat délelőtt 3, a kisebbeket pedig délután 2 órán keresztül.72

A mezővárosi bírót, 1861-ben, a mezővárosi választott polgármester váltotta fel székében az újjáalakult városi tanácsban. Ettől az időszaktól kezdve a városi tanács hetente kétszer tartotta az ülését. A korabeli ta- nácsülési jegyzőkönyveket forgatva, lényegében ugyanolyan kérdések szerepeltek a tanácsülés napirendjén, mint bármelyik falu képviselőtestületének az ülésén. Lopások, erdei kihágások, legelőpusztítások, vetéslegázo- lások, földelszántások, csőszfizetések, pásztor járandóságok, kárbecslések, marha és sertéspo'.étázásck, út-, kút-, dögkút és ároktisztítások, erdei gu- bacsárverések, makikszedési és maktkoltatási ügyek, faizási problémák, apaállatok, bikavásárlások, bikaeladások, bikaárverések ügyei, miután a város „kékesszőrű bikája is igen öklelős volt”, rémítve és fenyegetve az utcán járókelő népet. Jellemző adatként ideírhatjuk, hogy még a keeske38