Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
dig a nemesi vármegyéé — Kaposvár megyeszékhellyel —, mindkét törekvés — előremutató módon — a polgárosodás jegyében végezte el a munkáját s általuk jelentős kulturális javak és tőkék kerültek át a kapitalizmus időszakába. Végül is: az e korszakban megalapozott „megyeszékhelyi kultúra”, amelyiknek a kezdeményezése inkább a mezőváros polgárságának, végrehajtása és kivitelezése pedig a megye vezetőinek volt a kezében; tehát a kulturális törekvések megyeszékhelyi koncepciója a művelődési intézményeket — mind a mai napig — inkább a megyéhez kötötte, már csak a költségvetési keretek és a fenntartási költségek következtében is, mintsem a mezőváros polgárságához, illetve annak jóval szegényebb s szerényebb büdzséjéhez, jelezvén egy olyan megyeszékhelyi kultúrát, amely mögött nem állott még elegendő városlakó fogyasztó közönség, noha státusát illetően már elnyerte 1848 májusában az első bírósági joggal felruházott rendezett tanácsú város jogcímét. 4. A polgári korszak megyeszékhelyi közoktatásügye (1850—1944) Ahhoz, hogy egy mezőváros jelentős megyeszékhellyé fejlődhessék, már nem elégséges csak egyetlen városépítő funkciónak a jelenléte, ahhoz már több feladatkörnek az együttes jelenléte is szükséges, még akkor is, ha az egyes funkcióknak nincs is azonos városfejlesztő hatásuk. (Egyszóval a gazdasági bázist teremtő funkciókon kívül az igazgatási funkcióknak is csakúgy szerepük van, mint a kulturális centrumokat építő tényezőknek.) Azok a városok, .amelyekben a városépítő funkciók nem mindegyike tudott kellő léptekkel fejlődni — köztük, mint Kaposvár is — hátrányos helyzetűeknek voltak mondhatók. Már a kései feudalizmusban is megfigyelhető volt, a kapitalizmus hajnalán még inkább, maga Fényes Elek sem a gazdasági bázis városteremtő funkcióját emlegette elsőként Kaposvárnál, hanem a megyei központi adminisztráció szerepét hangsúlyozta mindenekelőtt, majd pedig -— a gimnáziumával, a könyvtárával, a kaszinójával és a kórházával egyetemben — a jelentős megyeszékhelyi kultúrcent- rum kiépítésére való törekvést. Mindez azt a korábbi megállapításunkat támasztja alá, hogy Kaposvár — gazdasági szerepét tekintve — még a feudalizmus zárókövénél is jelentéktelen mezővároska volt. Jóval nagyobb jelentősége mutatkozott azonban az egyre növekvő igazgatási, regionális szerepkörének, különösképp pedig azon törekvéseinek, amelyek következtében mind a mezővárosi kispolgárság, mind pedig a nemesi vármegye — Kaposvár megyeszékhellyel — előremutató módon, a polgárosodás jegyében hozta tető alá kulturális és egészségügyi intézményeit, amelyek által igen jelentős kulturális javak és szellemi tőkék kerültek át a kapitalizmus időszakába.’2 E fejezetben éppen az képezi a vizsgálódásunk tárgyát, hogy ezek az intézmények miképp erősödtek meg, vagy sorvadtak el a XIX. század második felében a mezőváros, illetve a rendezett tanácsú város falai között? „Kaposvár hosszú, 4—5 rövid mellékággal ellátott, kissé görbe faágat 33
