Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

A Dunántúli Bank könyvtárának anyagát pánikszerű gyorsasággal lakoltatta ki az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat kaposvári fiókjának főkönyvelője, úgy tekintvén az anyagra, mint a múlt terhes örökségére. A bank jószándékú takarítónője: Major Mária hozta a gyors döntés hírét hozzám, s mint főlevéltáros vettem rá a megye kitűnő alispánját: Horváth Jánost a könyvanyag átvételére. Ha jól emlékszem, a megye eszmei értékben 100 Ft-ért vette meg a 9291 kötetes állományt, amelynek anyagát csatárláncolatban, 12 hivatalsegéddel, ruháskosarakban hordtuk át a bank épületéből a megyeházára, s helyeztük ott el a földszinti portásfülkében ömlesztett állapotban. Innen került át az anyag — később — a jelenlegi Tanácsház utcai KIOSZ épületébe.

Miután a teljes elhagyatottság és érdektelenség mutatkozott a későbbiekben is az értékes könyvállomány iránt, egy szép napon — már aligha tudnám megmondani, hogy mikor — megjelent Kaposvárott teherautóval a Pécsi Egyetemi Könyvtár és megpakolva távozott városunkból. A beszállított könyvekből Somogynak csak annyit tudtunk megmenteni, mely- lyel Takáts Gyula múzeumigazgató és e sorok írója, egészítették ki intézményeik szakkönyvtári állományát. A KlOSZ-székházban visszamaradt könyvállomány még ezután is évekig várt feldolgozásra, most már az új gazda, a megyei könyvtár kezelésében.

Ugyanezen év március lOten az MDP megyei pártbizottságának tulajdonából is 414 kötet könyvet vett át a megye a könyvtár részére.

E jelentős és értékben felbecsülhetetlen anyagátvétel után állítottam össze 1950-ben a könyvtár új költségvetésének tervezetét. Az új költség- vetést egy főfoglalkozású könyvtáros és egy beosztott raktárikezelő alkalmazására alapoztam. A személyi kiadásokat, szerényen, évi 15 000,— Ft-ra terveztem. Az irodaberendezésre, a könyvtárszobák bepolcozására, az állománygyarapításra és folyóiratbeszerzésre, a katalógusok és a kartonok beszerzésére, az olvasóterem berendezésére, az irodai eszközök és üzemeltetés költségeit magába foglaló dologi kiadásokra ■— ugyancsak minimális igénnyel — 62 000,— Ft-ot terveztem. E szerény költségvetési keret nem számolt a szákkönyvtár létezésével, miután annak leltárát és értéknyilvántartását a megye házgondnokánák a gondjára szándékolta bízni.

1949-ben — történelme folyamán immár másodszor — nyílott lehetőség a megyeszékhelyi közkönyvtár végleges intézményesítésére. A Tanács- köztársaság forradalmi jelentőségű könyvtárpolitikája mintha harminc év múltán beérett volna Somogybán. A megyei könyvállomány, amely ekkor 16 939 kötetet számlált kb. 300 000 forint értékben — a gimnázium könyvtárával —, de anélkül is — biztos fundamentuma lehetett volna az új somogyi könyvtárnak. Régi anyagának bőséges kiegészítőjeként kínálkozott a kastélyokból beszállított családi könyvtárak több mint tízezer kötetes állománya. A volt Dunántúli Bank 10 000 kötetes anyaga — a két világháború közötti irodalom modern és jól válogatott műveivel — pedig felbecsülhetetlen értékű frissítést jelentett a számára. Mindezekhez pluszként járultak volna hozzá a megszűnt egyesületek könyvtárai, amely ek- nek az összevonásával valóban olyan kulturális tettet, olyan szellemi „földreformot” lehetett volna végrehajtani, amelyre a somogyi művelődéstörténetben eladdig nem volt példa.

254