Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

A tudományos és közművelődési célokat és feladatokat egyaránt szol­gáló könyvtár megalapozásának tervei túljutottak a megye határain és a megye szándékáról az országos könyvtárügyi hatóságok is tudomást sze­reztek. Ennek következtében — még 1949-ben — az Országos Könyvtári Központ szakközegei a megye határozott kívánságára a helyszínen arról tájékozódtak: miképpen lehetne Somogy megye székhelyének könyvtár­ügyét olyan színvonalra emelni, hogy az méltó legyen Kaposvárnak az ötéves terv keretében biztosított fontos és élvonalbeli szerepéhez? Az Országos Könyvtári Központ egyetértett azzal a megyei tervvel, amely a régi vármegyei könyvtár csonka anyagára — amely fejlődésében lényegében a harmincas évékben megállóit — akarta alapozni a volt Du­nántúli Bank újabb és modernebb állományát. A banknak az államosítás (1948) után nem volt többé szívügye a könyvtár fenntartása, s attól szíve­sen megszabadult volna. A megyei és bankkönyvtár szerves összekapcsolásában rejlő nagy kul­turális lehetőséget a megye alispánja: dr. Horváth János azonnal felis­merte, s hajlandónak is mutatkozott — mint ismeretes — a könyvtár át­vételére. A megyének ezért a nagyvonalú és nagy jelentőségű kezdemé­nyezéséért az Országos Könyvtári Központ köszönetét is tolmácsolta. A magyar könyvtárügy irányító hatóságának az volt az elképzelése az új könyvtár elhelyezésére, hogy az ekkor már a múzeum helyiségeiben működő Körzeti Könyvtár az Országos Takarékpénztár fiókjának — a volt Dunántúli Bank — első emeleti könyvtári helyiségébe költözzék. A Kör­zeti Könyvtár felszabaduló helyiségeit a múzeum kapta volna meg, s a megye könyvtára pedig a múzeum tulajdonában lévő Bajcsy-Zsilinszky úti dr. Fekete Gyula-féle házban talált volna otthonra. A terv azonban csak részben valósult meg. A Körzeti Könyvtár va­lóban ki is költözött a múzeum helyiségeiből, s a felszabaduló helyisége­ket a múzeum el is foglalta, a megyei könyvtár azonban nem foglalhatta el a múzeum hagyatékát képező Fekete-féle házat. Sőt a Körzeti Könyv­tár sem költözhetett a bankfiók volt könyvtári helyiségeibe, hanem a megyeházi főépület földszinti s valamivel később pedig a könyvtár ol­vasótermében nyert ideiglenes és átmenti hajlékot. A megye nem szűnt meg egy percig sem harcolni tudományos könyv­tára ügyéért. Az Országos Könyvtári Központ e törekvéseket az alábbiak­ban támogatta a megye alispánjához küldött leiratában: „Alispán Elvtárs! Hivatalom kiküldöttei az elmúlt napákban tájékozódtak arról, miképpen lehetne Somogy megye székhelyének, Kaposvár thj. városnak könyvtár­ügyét olyan színvonalra fejleszteni, hogy az méltó legyen Kaposvárnak az ötéves terv keretében biztosított fontos, élvonalbeli szerepéhez. Kaposvár városának eddig nem voltak és most sincsenek jelentősebb kulturális intézményei. A vármegyének viszont évtizedes, sőt százados hagyományokkal bíró, tudományos intézményei vannak (levéltár, könyv­tár, múzeum). Önként adódik tehát az az elgondolás, hogy a tudományos kutatás céljait szolgáló, csak az olvasóik szűkebb körére számító könyvtár gondviselője a vármegye legyen. A vármegyének 1816 óta van, mint megállapítottuk, igen szép anya­255

Next

/
Thumbnails
Contents