Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
A tudományos és közművelődési célokat és feladatokat egyaránt szolgáló könyvtár megalapozásának tervei túljutottak a megye határain és a megye szándékáról az országos könyvtárügyi hatóságok is tudomást szereztek. Ennek következtében — még 1949-ben — az Országos Könyvtári Központ szakközegei a megye határozott kívánságára a helyszínen arról tájékozódtak: miképpen lehetne Somogy megye székhelyének könyvtárügyét olyan színvonalra emelni, hogy az méltó legyen Kaposvárnak az ötéves terv keretében biztosított fontos és élvonalbeli szerepéhez? Az Országos Könyvtári Központ egyetértett azzal a megyei tervvel, amely a régi vármegyei könyvtár csonka anyagára — amely fejlődésében lényegében a harmincas évékben megállóit — akarta alapozni a volt Dunántúli Bank újabb és modernebb állományát. A banknak az államosítás (1948) után nem volt többé szívügye a könyvtár fenntartása, s attól szívesen megszabadult volna. A megyei és bankkönyvtár szerves összekapcsolásában rejlő nagy kulturális lehetőséget a megye alispánja: dr. Horváth János azonnal felismerte, s hajlandónak is mutatkozott — mint ismeretes — a könyvtár átvételére. A megyének ezért a nagyvonalú és nagy jelentőségű kezdeményezéséért az Országos Könyvtári Központ köszönetét is tolmácsolta. A magyar könyvtárügy irányító hatóságának az volt az elképzelése az új könyvtár elhelyezésére, hogy az ekkor már a múzeum helyiségeiben működő Körzeti Könyvtár az Országos Takarékpénztár fiókjának — a volt Dunántúli Bank — első emeleti könyvtári helyiségébe költözzék. A Körzeti Könyvtár felszabaduló helyiségeit a múzeum kapta volna meg, s a megye könyvtára pedig a múzeum tulajdonában lévő Bajcsy-Zsilinszky úti dr. Fekete Gyula-féle házban talált volna otthonra. A terv azonban csak részben valósult meg. A Körzeti Könyvtár valóban ki is költözött a múzeum helyiségeiből, s a felszabaduló helyiségeket a múzeum el is foglalta, a megyei könyvtár azonban nem foglalhatta el a múzeum hagyatékát képező Fekete-féle házat. Sőt a Körzeti Könyvtár sem költözhetett a bankfiók volt könyvtári helyiségeibe, hanem a megyeházi főépület földszinti s valamivel később pedig a könyvtár olvasótermében nyert ideiglenes és átmenti hajlékot. A megye nem szűnt meg egy percig sem harcolni tudományos könyvtára ügyéért. Az Országos Könyvtári Központ e törekvéseket az alábbiakban támogatta a megye alispánjához küldött leiratában: „Alispán Elvtárs! Hivatalom kiküldöttei az elmúlt napákban tájékozódtak arról, miképpen lehetne Somogy megye székhelyének, Kaposvár thj. városnak könyvtárügyét olyan színvonalra fejleszteni, hogy az méltó legyen Kaposvárnak az ötéves terv keretében biztosított fontos, élvonalbeli szerepéhez. Kaposvár városának eddig nem voltak és most sincsenek jelentősebb kulturális intézményei. A vármegyének viszont évtizedes, sőt százados hagyományokkal bíró, tudományos intézményei vannak (levéltár, könyvtár, múzeum). Önként adódik tehát az az elgondolás, hogy a tudományos kutatás céljait szolgáló, csak az olvasóik szűkebb körére számító könyvtár gondviselője a vármegye legyen. A vármegyének 1816 óta van, mint megállapítottuk, igen szép anya255
