Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

és hivatali levelezését magára vállalta volna. Ez egyben azt a terhet is vállára rótta volna, hogy a könyvtárat illető alispáni ügyiratoknak is referense legyen a megyénél. De hangsúlyozta azt is, hogy a könyvtárnoknak könyvtári előadóként közvetlen kapcsolatban kell állnia a gimnáziumi választmánnyal. Kérte, hogy a könyvvásárlásokat nemcsak évente egyszer, hanem a szükségletnek megfelelően alkalmakként — bármikor is — lehessen eszközölni a választmány utólagos jóváhagyásával. A könyvanyagot a beszerzési naplóban, a helyi leltárban és a cédula katalógusban akarta nyilvántartani.

Baranyai főlevéltárnok tervezete nem valósult meg. A két intézmény összevonása aligha lett volna szerencsés a megyében. A könyvtárnak előbb- utóbb ki kellett volna szabadulnia a levéltár kötelékéből, hiszen a két tudományos intézmény csak egymás rovására működhetett volna az amúgyis szűk levéltári raktárhelyiségekben. Arról nem is beszélve, hogy a könyvtár ezernyi gondja s baja — még a levéltári munkák hivatalos idején túl is — rengeteg idejét emésztette volna fel a levéltárosnak. A könyvtár levéltári szakkönyvtárrá való kiépítése azonban hasznosnak bizonyult volna abban az esetben, ha a könyvtárban csupán a levéltár- és történettudomány és a velük kapcsolatos segédtudományágak, valamint a helytörténetírással kapcsolatos művek állottak volna csak rendelkezésre. Bár a könyvtár anyagának több mint fele felhasználható lett volna e célra, a kisebbik felével való törődés gondja azonban sok energiát emésztett volna fel.

Az 1877-ben alakult Somogy vármegyei Régészeti és Történelmi Társulat vagyonát öröklő s 1909-ben megalakult Somogy megyei Múzeum Egyesület is sokat fáradozott egy közművelődési könyvtár felállítása érdekében a megyeszékhelyen. Az egyesület 1913. évi közgyűlésén kérte a megyei könyvtár helyiségének s a mellette lévő főszolgabírói lakásnak könyvtár céljára való átengedését. Az előbbihez a „kultúrpalota” szándékolt felépítéséig hozzájárult a megye, a főszolgabírói lakás átadásához azonban nem.

1913-ban, a gimnázium államosításakor a könyvtár sorsa ismét válaszút elé került. Az államosítási szerződésben a megye a könyvtár tulajdonjogáról nem mondott le s így szükségessé vált a tanári könyvtártól való szétválasztása.

A gimnázium igazgató-választmánya 1914. január 24-én — Prilisauer halála után — a könyvtárosi tisztet Szabó Alajos tanárra bízta. A vármegyei könyvtár átadásával pedig dr. Pongrácz Károly, Szabó Kálmán és dr. Andorka Elek választmányi tagokat megbízva elhatározta, hogy a két könyvtár anyagát külön szekrényekben helyezi el és külön is kezelteti. Az állományról új leltárt szándékoztak készíttetni Szabó Alajossal és dr. Molnár István főlevéltárnokkal. A leltár felhasználásával nyomtatott címjegyzék kiadását — úgyszintén az időközben eltűnt és hiányzó művek pótlását — is tervbe vették.37

Az elvben megkezdett szétválasztási munkálatokat az első világháború eseményei azonban megszakították. A gimnázium tantermeit hadikórházi, a könyvtár helyiségeit pedig különféle hivatali célokra foglaltak le. * hí *

241