Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

Külön fejezetet képez a könyvtárnak a Tanácsköztársaság alatti törté­nete. Az a huzavona, amely a gimnázium államosításának idejétől: 1913- tól több mint másfél évtizedig, a két könyvtár szétválasztása s nyilvá­nossá tétele körül bürokratikus tehetetlenséggel zajlott, a megyei munkás- tanács intézkedésére szinte egy csapásra megoldódott 1919-ben, A munkástanács április 18-án már megbízta dr. Neubauer Ferencet egy Kaposvárott létesítendő nyilvános könyvtár szervezésével. A megbíza­tás teljes szövege így hangzott: „Neubauer Ferenc elvtársnák, Kaposvár. — Somogyvármegye direktóriuma megbízza Önt egy Kaposvárott létesí­tendő nyilvános könyvtár szervezésével és berendezésével. Evégiből utasít­juk önt, hogy vegye át a főgimnáziumban kezelt megyei könyvtárt és a vele egyesített tanári könyvtárt (utóbbiból a gimnáziumi tanári kar részé­re szükséges intézeti könyvek és kézikönyv-tár kihasítandó) és azonnal kezdje meg annak rendezését, hogy az mielőbb a nyilvánosságnak át le­gyen adható. A nyilvános könyvtár anyagába beolvasztandó az egyesüle­tek és szaktestületek könyvtárai, valamint a nagybirtokon levő könyvtá­rak, melyeket ön szintén, mielőbb átvenni tartozik. A nyilvános könyvtár a gyors megnyitás érdekében teljesen a Fővárosi Könyvtár mintájára ren­dezendő be, s e célból utasítjuk Önt, hogy Budapestre utazzon fel, ott a megfelelő mintákat a Fővárosi Könyvtártól szerezze be és különösen azon! irányban járjon el, hogy a propaganda és munkás könyvtár részére anyag miképpen szerezhető be. A berendezés és személyzet tekintetében elvárjuk előterjesztését.”38 A határozat elismerésre méltó határozottsággal tűzte napirendre a régóta vajúdó megyei nyilvános közkönyvtár megnyitásának a kérdését. A különféle egyesületek zártkörű anyagainak és a kastélyok magánkönyv­tárainak a megyei közkönyvtáriba való beolvasztását korszerű lépésnek minősíthetjük. A Fővárosi Könyvtár rendszerének mintáulvételével, á be­rendezés és a személyzet beállításának gyorsan elkészülő tervezetével cél­ját mihamarabb meg akarta valósítani a megye vezetősége. Azt pedig ma­gáié 1 é rt e tő d ő nek és természetesnék kell tartani, hogy a könyvtár gyűjtő­körének a tágításával azon fáradozott a direktórium, hogy a létesítendő munlkáskönyvtárba marxista szemléletű könyvéket is beszerezhessenek. Gyors intézkedések követték egymást. A május 2-án felvett jegyző­könyv tanúsága szerint Neubauer ideiglenesen — a végső könyvtári helyi­ségek kijelöléséig — átvette a gimnázium épületében lévő megyei főgim­názium! könyvtárat, annak észáki és déli könyvtár-termét a könyvtáros szobájával és a fogadó teremmel együtt. A déli terem állványzatát a ta­nári kézikönyvtár részére tartották fenn. A jegyzőkönyv intézkedésére a volt könytárőrnek: Szabó Alajos tanárnak 300 korona tiszteletdíjat hala­déktalanul folyósították. A könyvtárat Szabó Ervinről nevezték el. Május 12-én a könyvtárügyi megbízott megkapta az utasítást, hogy a Szocialista Népkör (a volt Nemzeti Casino) könyvtárát is leltározza és egyesítse a Megyei Könyvtárral.39 Május 12-én már díjnokot is neveztek ki a könyvtárhoz: Ullmann Mariannet. Július 22-én pedig már írógépet is kapott a könyvtár a megyei művelődési osztálytól. * * * 242

Next

/
Thumbnails
Contents