Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 6. A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai
6. A Tó körüli park- és véderdők fásítási programját is végre kell hajtanunk és az építési tilalmak érvényesülését, a rendelkezések következetes végrehajtását meg kell valósítanunk. Elég legyen itt csak Siófok kirívóan hiányos zöldterületéről beszélnünk, aholis a közös zöldterület mértéke — 0,008 ha/fő érték — hallatlanul kevés. A víztükörtől csak bizonyos magasságig lehet építkezni a tó környezetében, a domboldalakat háborítatlan szépségükben kell beépítetlenül hagyni. Az utolsó években sok önkényes és agresszív építkezés történt a Tó környékén. Ezen régióellenes, agresszív áramlatnak a megfékezésére — a sokhelyütt tehetetlennek bizonyuló -— hatósági apparátus tekintélyét is helyre kell állítani. 7. Az üdülősávban levő közlekedési utak kiépítését és portalanítását nagyobb léptekben kell végezni. A Balaton-parti települések belterületi utcahálózata 565,9 km, amelyből mindössze csak 147,5 km (26,1%) van kiépítve. (A partmenti települések külterületi útjainak a hossza 50,5 km, amelyből eddig csak 14,4% van kiépítve!) 8. A gyógyüdülés, a munkaerő-regenerálódás, a gyermeküdültetés kulturált szintjének a biztosításával — a csendrendelet azonnali érvényre juttatását is szorgalmaznunk kell. 9. A Balaton-vidék regionális fejlesztésében a fürdőkultúra szintjének emelése komplex feladat lévén — mindez nemcsak az üdültetés és az idegenforgalom kulturált, s európai színvonalon való kielégítését jelenti, hanem a Tó környéki települések állandó, s egyre növekvő lakossága élet- körülményeinek is biztosítanunk kell a fürdőkultúra színvonalemelkedésében való folyamatos érdekeltségét. Ez az érdekeltség — a világon mindenütt — elsődleges és alapvető kulcskérdése a települések és az üdülőtelepek harmonikus fejlesztésének. 10. A fürdőkultúra magasabb szintjének az elérése érdekében az üdülősávban a közművelődés és a kulturált szórakoztatás feltételeit meg kell teremtenünk az üdülőidény esős időszakában is. * * * Képtelenség lenne, ha a történész arra vállalkoznék, hogy ismertessen mindenfajta tervet, még annak a regisztrálására sem vállalkozhatok, amelyet évről évre megvalósult eredményként tár szemünk elé a fejlesztés gazdag programja. Mégis hangsúlyozni kívánja, hogy a balatoni fürdőkultúra jelenénék és jövőjének mielőbb szakítani kell mindazzal a torz örökséggel, amely e tájon még felerősödve és újraizmosodva zavarja a Tó európai rangú fürdőkultúrájának a kibontakozását. A jövőnek szakítani kell az átmenetileg még megtűrt és kompromisszumos engedményekkel is. Ez a Tó és környezete nem nádtermelő és kőbányaüzem, ennek nincs felesleges vize, ennek a partján és környékén lakó „kettős birtokosok” — magán- nyaralók és a nemzet állampolgárai — közül senki sem építhet a tájiba egyáltalán nem illő, a kispolgári ízléstelenség jegyeit magán viselő, falusi pallérok által elkövetett építményeket. Ennek a kornak meg kell akadályoznia a táj építészeti elízléstelenedésének az áradatát, a korszerűtlen és drága putriépítkezések giccsvegetációját. Ám e tervnek el kell tüntetni a 223
