Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 6. A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai
lesztések és parcellázások mögött álló tőkés—nagybirtokos érdekcsoportok törekvései is. Lényegében ugyanilyen érdekek játszottak közre a villaépítkezések partmenti vagy a víztől távolabb eső épületsorainak a kialakításában is, ahol a telekárak és a vásárlóképesség folytán mindenütt a valóságos osz- tályviszoyokat is tükröző rétegződések keletkeztek. A Horthy-korszakban megnégyszereződött villaépítési lázban különösképp a Tó „fővárosi” övezetében épültek ki — valamiféle amerikás lendülettel — a szállodák, a mulatók, a titkos és nyilvános játéktermek, a kártyabarlangok, a bárok, a kaszinók, a golf- és a teniszpályák világa. A partmenti drágább szállodáknak nemcsak saját kertjüknek, saját strandjuknak és saját csónakjuknak kellett lenniök, de saját teniszpályáiknak is. * * * E környezetben virágoztak — napjainkig élőén — a Balaton „dalai”. Csaknem félszáz népdalt, népies műdalt és táncdalt énekeltek széltében- hosszában a Tóról nemcsak idehaza, hanem külföldön is. Ezek a dalok — mindmáig — aligha voltak a zeneirodalom gyöngyszemeinek nevezhetők, s talán ma sincs ennél lényegesen színvonalasabb „közhely-zene” a Tó körüli vendéglátóiparban —• de az országban is —, s mégis ezekre vagy az ezekkel egyenértékű nótákra, műdalokra és tánczenére mulattak és szórakoztak akár a vendéglőkben, akár a mulatókban a fürdőhelyek gazdagabb és vékonyabb pénzű vendégei egyaránt a társadalom különböző osztályaiból. A Balaton melletti fürdőzés első igazi, s máig is legjellegzetesebb dala a „Hullámzó Balaton tetején” című műdal volt, amely szinte a balatoni fürdőzés szignáljának volt tekinthető. E múltszázadi romantikát tükrözte a „Sír a kislány a Balaton partján” című tájfestő dal is, amelyet ugyancsak daloltak mindenütt az országban. A balatoni dalok komponálására felszólító 1895-ös országos pályázat e tájt Íratta meg Pósa Lajossal és Dankó Istvánnal „Elrabolta a galambomat a Balaton tőlem” kezdetű érzelgős nótát és Pete Lajossal „A Balaton tükre felett” című hallgatóját. A tóparti társasági élet alkalmain, a vendéglátó létesítményekben, de a villák falai közötti alkalmi összejötveteleken is, évtizedeken keresztül, ugyancsak népszerűek voltak a Siófokon született Kálmán Imre magyaros zenei elemekkel díszített és a Fonyód—Bélatelepen alkotó villatulajdonos: Huszka Jenő fülbemászó operettdalai is. Lényegében balatoni ihletésűnek tarthattuk a Heltai Jenő szövegére írott Kacsóh Pongrác „Kék tó, tiszta tó” kezdetű dalát is a János vitézből. A déli parton szigetként emelkedett ki e közhely-zene világából a Soli Deo Gloria szövetség balatonszárszói telepe, ahol is — a harmincas évékben — a népi Magyarország előőrseinek konferenciáin és táborain messze hallatszottak népdalaink csodálatos dallamai a balatoni csillagos esték tábortüzeinél. A bartóki és a kodályi népzeneprogram e táborban — s még néhány tókörüli népfőiskolás és cserkésztáborban — nevelte hazai ifjúságunk százait és ezreit zenei anyanyelvénék az ismeretére. * * * 204
