Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 3. Pálóczi Horváth Ádám ismeretlen „lektori” jelentése Vályi András: Magyarországnak leírása c. munkájáról
6. A hatodikra nehéz az egész vármegyérül igazán felelni. 7. A hetedikre és nyolcadikra egyenesen lehetne felelni. Ezek szerint is pedig egy ember, maga, bizonyos és elegendő leírást nem tehet, hacsak némely helyekre s legalább a nagyobb dominiumok- nak a fejeikhez utat nem tesz. Én magam bizonyos tudományombul (földmérő is volt! K. J.) csak 43 helységet és 34 pusztát tudnék leírni, azokkal örömest udvarolhatok a tekintetes nemes vármegyének. Sig. Nagybajom 13. ápr. 1798. Horváth Ádám táblabíró m. p.” A művelt táblabíró néhány „lektori” megjegyzése — még a ma hely- történésze számára is — figyelemreméltó. Utalása a köztörténet és a hely- történet egymást kiegészítő voltára („a magyar história sem lehet el Somogy vármegye leírása nélkül”) még ma is időtálló. Szereti megyéjének a történeti értékeit, amelyről keveset tudnak a hazában („az országban is igen vékonyan ítélnek róla”). A megye természeti kincseit nagyrabecsülte, múltját pedig olyannak tartotta, amely már az államalapítás óta igen jelentős szerepet játszott a középkor folyamán. Somogyvárt még Somogy- Várnak írta (azaz castrum Simighiense-nek!) a mai névadó Somogyvár jelentős középkori megyeszékhelyi-mezőváros jelentőségére célozván. A megye kitűnő ismerője még tudott a Szenterzsébeti-puszta török gyümölcsöséről, a Balaton vizét a rómaiak korában a Dunába vezető csatornáról, ismerte a somogyi bor rangos és előkelő helyét, tudva a megyei címerpajzsban is a három szőlővenyigét tartó kéz, s a föld termékenységét és a bor bőségét jelképező szimbólum jelentőségéről. Nyilván zavarhatta Horváth Adámot a somogyi búza hírének és minőségének a mezőföldiek általi lekicsinylése és lebecsmérlése is. Váratlanul azonban akkor csattant a legerősebbre a hangja, amikor a megye kereskedelmének az elmaradottságáról beszélt: „Miért nincs Somogynak a kereskedésben előmenetele?” E cél érdekében sürgette a megye mezővárosainak és a szomszéd vármegyék távolságainak a feltüntetését — egy és több órás kereskedelmi izok- ronokról beszélnénk ma! — pótlólag felvenni Vályi kéziratába. Ezek a távolsági és időadatok már — mint láthattuk — Bélnél is szerepeltek, de szerepeltek a II. József-kori térképezés szöveges részében is. Jelentését — végül is — egy bölcs és hasznos megjegyzéssel zárta le. Egyetlen ember aligha vállalkozhatik — állapította meg szerényen — egy egész megye szakszerű „leírására”. Gyakorlott földmérő múltja végül is azt mondatta vele, hogy mindössze csak 43 helység és 34 puszta — amelyekben földmérői munkát végzett — ismeretének a birtokában vállalkozhatna a megye településeinek a bemutatására. Somogy, 1975. 156
