Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 2. A Somogyi Levéltár Berzsenyi-dokumentumai
katerve12 mindenekelőtt 1. a kulturális intézmények fejlesztését, erősítését és pótlását, 2. egy művelt és független sajtóorgánum megteremtését, 3. egy ifjúsági egylet és szabad líceum alapítását, 4. egy polgári fiúiskola és felsőkereskedelmi létrehozását, 5. egy ipari szakiskola felállítását, 6. a megye könyvtárának hozzáférhetőbbé és használhatóbbá tételét („.. .Somogybán még az ősök által létesített nagy könyvtár is úgyszólván nyugalomba van helyezve...”), 7. a megye monográfiájának helyi erőkkel való meg- íratását, 8. egy kőszínház építését, 9. a képzőművészeti alkotások támogatását és propagálását, végül 10. egy zene- és dalegylet alapítását tűzte maga elé a városban, általuk vélve behozhatónak a gazdasági haladással szembeni kulturális lemaradását a megyeszékhelynek. A város közművelődési programját jól és élesen látó páholynak jelentős szerepe volt a Dél-Dunántúlon, miután a megyén kívül még pécsi, zágrábi és dombóvári tagjai is voltak.13 A progresszív elveket is valló társaságnak 1906-ban 39 tagja volt, 1911-ben 50 s az utolsó évtizedben pedig 73, amelyből 18 volt kaposvári lakos (6 ügyvéd, 3 tanár, 2—2 orvos, tanító, mérnök, kereskedő és 1 hivatalnok.) A páholy szentélye a Fő utca 6. szám alatt volt. A jelentős kulturális tevékenységet is kifejtő páholyban a közművelődési bizottság volt a legaktívabb, munkájában különösképp a Szabad Líceum és a Munkás Gimnázium munkástanulói részére szervezett felolvasások tartása, majd a kleritoalizmus és a párbaj elleni harc, a polgári fiú— és a felsőkereskedelmi iskola alapítása, a népkönyvtárak, valamint a zeneegyesület és az irodalmi társaságok támogatásában, ösztöndíjak biztosításában, a múzeumegyesület életrehívásán való fáradozásuk volt jelentősnek mondható a város művelődésében. Tagjai közül különösképp Müller Nándor, Fekete Gyula, Goitein Gábor ügyvédek, Endrei Ákos, Mihalik Gyula, Vajthó Jenő tanárok, valamint Csurgó Jenő orvos fejtettek ki hasznos tevékenységet. 4. A Berzsenyi Társaság Az örökség körül gyújtott őrtüzek egyik lángját a hajdani Régészeti és Történelmi Társulat nyomdokán a századforduló első évtizedében a Berzsenyi Társaság élesztette elsőrenden a megyében és annak székhely városában: Kaposvárott. A Társaság alapszabályainak a jóváhagyását és működését 77 565/1904. III. a. sz. alatt 1904. aug. 18-án engedélyezte a belügyminiszter. A Társaság első hivatalos neve „Somogy vármegyei Berzsenyi Irodalmi Társaság” volt, elnöke Roboz István, főtitkára Pete Márton, titkára pedig Kollbaoh Bertalan volt. Az alapszabály a Társaság célját nemcsak Berzsenyi Dániel emlékének a megőrzésében jelölte meg, hanem a megye más jeles alkotóinak a kultuszában is. Mindezeken kívül további feladatának tekintette a Társaság a magyar szépirodalom, a szépműtan, a szónoklat és a tudomány művelését és terjesztését is, jelesül a somogyi népköltés „gyöngyeinek a gyűjtését és a népélet összes megnyilvánulásának a megőrzését az utókor számára”. De a ma is korszerűnek tűnő közművelődési célokat szolgáló feladatok között az író és az olvasó találkozókat is szor140
