Kelemen Elemér: Néptanítók Somogyban a kiegyezés korában - Somogyi Almanach 34-35. (Kaposvár, 1982)
II. 1868 után - 6. A tanítóegyletek
ismét rendszeres munka színterévé vált a járási egylet, amelynek hajtóerejét ekkor már elsősorban a szigetvári tanítók jelentették.193 A felekezeti tanítóegyletek közül elsősorban a karádi egyházkerület római katolikus tanítóinak egylete érdemel említést. Az 1870 júliusában 56 taggal megalakult egylet szerény segélyalapot jelentő vagyonával, az időköziben 100 kötetet is meghaladó szakkönyvtárával és az évente két alkalommal rendszeresen megtartott közgyűlésével állandó és vonzó szakmaiközéleti szervezetét jelentette a tabi járás katolikus tanítóságának; főleg az első években, amikor az egylet élén Tóth József faluszemesi, majd kapolyi tanító személyében Somogy megye egyik legképzettebb, a tanfelügyelő által is mindig elismeréssel említett tanítója állott.194 Az egylet kezdetben rendszeres kapcsolatban volt a megyei tanítóegylettel, és kapcsolatot keresett a külső-somogyi egyházkerületi református néptanítók körével is.19° Az igen tevékeny és az ügyeket önállóan intéző Tóth József távozásával azonban gyökeres változás következett be a karádi katolikus tanítóegylet életében. „Az egyletnek van ugyan elnöke — olvashatjuk a Somogynak egy 1878-as híradásában —, de azért a kér. esperes, mint természetes elnök vezette a tanácskozást, ki a szorgalmi időt a tanítók számára megszabta — a jegyzőkönyv szerint minden további megbeszélés mellőzésével; az általa készített leckerendnek 2 példánybani leírását a tanítóknak elrendelé; meghagyta a tanítóknak, hogy minden iskolában egy látogató jegyzőkönyv készíttessék; fejtegette azon tételt, hogy az igazi és jó keresztény a föld hátán minden jóra alkalmas és ügyes stb. .. .”196 A két év múlva közzétett alapszabály szerint az egyleti közgyűlésekről csak a lelkészek által aláírt igazolójelentés felmutatásával lehetett távolmaradni és az üléseket — az 1. pontban előírtan — kötelező misehallgatással kellett kezdeni.197 Az akkortájt Karádra kerülő Gárdonyit ez a megváltozott, az egyházi tanító alárendelt helyzetét minden területen kifejezésre juttató feudális szellem fogadta ... Jellemző az is, hogy az évtized végén megerősödő, és az 1881-ben kiadott Népiskolai Szemle révén egyre nagyobb befolyással rendelkező megyei tanítóegylet tevékenységének ellensúlyozására, helyenként a felekezet nélküli egyletek felszámolásával vagy átszervezésével, az 1880-as években sorra alakultak az esperesi kerületi tanítóegyletek; — a karádin kívül Csurgón, Igáiban, Kaposvárott és Marcaliban.198 A protestáns tanítóegyletek közül a két evangélikus egylet — a Somogy megyei és a Balaton vidéki ág. hitv. evang. tanítóegyletek — tevékenysége követhető végig korszakunkon. Az előbbit 1864-ben, az utóbbit 1867-ben alapították; együttesen mintegy 40 tagot számláltak.199 Az 1875- ben alakult külső-somogyi református tenítóegylet három fiókkörében szintén rendszeres munka folyt; a belső-somogyi egylet viszont — a Kadarkút környéki református tanítók egyszeri próbálkozásától eltekintve — gyakorlatilag nem működött.200 A református tanítók többsége valójában a megyei tanítóegyletben, ill. a járási tanítőkörökben tevékenykedett, azok aktív rétegét alkotta, főképp a osurgói és a szigetvári kerületben. Azokból az erőfeszítésekből, amelyek a magyarországi tanítóegyletek összefogására irányultak, és a hetvenes évek rendszeresen összehívott egyetemes tanítógyűlésein a magyar népoktatás megoldatlan kérdéseinek 41
