Kelemen Elemér: Néptanítók Somogyban a kiegyezés korában - Somogyi Almanach 34-35. (Kaposvár, 1982)

II. 1868 után - 6. A tanítóegyletek

Önkópző-Tanító Egylet”, amely a kaposvári iskola községesítésével elszenvedett kudarc ellensúlyozására a központi és a kaposvári járás mintegy 10—15 katolikus tanítóját tömörítette.150 1870 tavaszán jött létre a ka- rádi egyházkerület katolikus néptanító egylete is — 33 alapító taggal.151

A megyében elsőként 1869. július 22-én alakult meg az a „járási kör”, a „Szigetvár-vidéki Tanítóegylet”, amely felekezeti különbség nélkül kívánta összefogni a járás tanítóit. Tagjai azonban javarészt református tanítók voltak, csak néhány katolikus tanító kapcsolódott be a szervezet tevékenységébe. A felekezeti meg nem értés és a későbbi, a református papság részéről is gyarapodó támadások ellenére az egylet életképesnek bizonyult, hű maradt alapelveihez: „Alakítsunk közakarattal tanítóegyletet, melyben nevelés- és módszertani fölolvasások, előadások és a népnevelés terén fölmerülő kérdések megvitatása által egymást kölcsönösen serkentve, buzdítva, segítve — fölküzdhessük magunkat a kor kívánalmának színvonalára.”152

A Szigetvár-vidéki Egylet igyekezett megfelelni programjának: „rendesen vezetett gyűléseiben nem üres vitázások, hanem fontos nevelé- szeti és módszertani kérdések komoly és beható tanulmányozása képezte a tárgyi rendet”.153 Tizenkét tagú választmánya Elemy Sándor németújfalui és Horváth Lajos darányi néptanító vezetésével dinamikus szervezője volt az egyleti életnek, élénken reagált a helyi, a megyei és az országos eseményekre egyaránt. A választmány 1870. április 7-i gyöngyösmelléki gyűlésének a megyei lapban közzétett „Nyílt levele” az első nyilvánosságra hozott tanfelügyelői jelentésre válaszolt, mert úgy érezték, hogy a jelentésben „a néptanítói testületre nézve a viszonyok ignorálása folytán több méltánytalan észrevétel foglaltatott”. Tapasztalataik összegezésével, a népoktatás mélyreható elemzésével hiteles képet adtak a korabeli állapotokról — és a tanfelügyelő számára is hasznos javaslatokat a legfontosabb teendőkre nézve. Ezen az ülésen határozták el az egyleti szakkönyvtár gyarapítását — többek között Lubrich Ágoston, Mennyei József, Bárány Ignác és Schvarcz Gyula műveivel —; kialakították a következő közgyűlés napirendjét, és úgy döntöttek, hogy „a somogymegyei néptanítókhoz nyílt fölhívás intézendő ... alakítsanak minél több vidéken tanító egyleteket, és aztán egyesüljenek velünk egy tanítóegyletté”.15''1

Az 1870 augusztusára tervezett közgyűlésre a következő tételeket tűzték ki:

,,a) Az 1868.: 38. te. hiányai, és mi lenne a törvényhozás teendője ezek orvoslására nézve

b) A testi fenyíték alkalmazása megengedhető-e a népiskolában?

c) Bíráltassék meg a közoktatásügyi minisztérium által készített »Óraterv az egy tanítóval bíró népiskola számára«; mutattassék ki gyakorlatintlansága és hiányai; készíttessék kimerítő tanrend!

d) Miképp oktassa levelek fogalmazására a népiskolában a tanító a gyermekeket?”

A kész dolgozatokat június végéig kérték beküldeni, s a „megbírálás- ra és a fölolvasandók kijelölésére egy öttagú bizottmány választatott”. Jú32