Kelemen Elemér: Néptanítók Somogyban a kiegyezés korában - Somogyi Almanach 34-35. (Kaposvár, 1982)
II. 1868 után - 6. A tanítóegyletek
niusban úgy döntöttek, hogy az első két témában készült dolgozatokat az országos tanítógyűlésre is felküldik.155 A Somogy megyei néptanítókhoz intézett felhívásukban a tanító- egylet önképzésre, tapasztalatcserére serkentő funkciója mellett megfogalmazódott gazdasági-érdekvédelmi szerepe is: „anyagi helyzetünk emelésén, mely ránk nézve szint oly fontos, mint a szellemi, melynek érdekében azonban még addig mit sem tehetünk, csakis nagy megyei egyletek által lendülhetünk”.156 Ennek szellemében dolgozták ki „a n. képviselőház elé terjesztett alázatos kérvényüket a néptanítók fizetésének emelése és nyugdíjazása tárgyában”.157 Ebben a tervezetben a törvényben előírt fizetés dupláját (600, ill. 400 forintot) és ötévente 50—50 forintos előlépést, továbbá a tanítói nyugdíjalap létrehozását javasolták.158 A szigetváriak felhívása visszhangra talált a megyében. A Somogy, amely már 1870 márciusában hírül adta az általános tanítóegylet megalakulását a szomszédos Zala megye tanítógyűlésén, rendszeres tájékoztatást adott a Somogy megyei tanítóság szervezkedéseiről is.159 A megye legnagyobb népiskolájának, a kaposvári községi elemi iskolának a tanítói az 1870. május 25-én tartott testületi értekezletükön „indítványba hozták ... egy tanítóegyletnek Somogy megyében leendő alakulását”. A tanfelügyelőhöz intézett felhívásukban azt kérték Kovács Sebestyén Gyulától, hogy „egy nagyobb szintű tanácskozásra minden Somogy megyei tanítót valláskülönbség nélkül Kaposvárott tartandó értekezletre egybe hívni szíveskedjék”. A várható támadásokkal és ellenakciókkal számolva leszögezték, hogy a törvény nem tiltja ilyen egyletek alakítását, sőt szellemével erre ösztönöz, s így „nem lehet másról szó, mint csak módozatokról, mik szerint az (ti. a megyei egylet) a legjobban s legcélszerűbben alakuljon”.160 A Somogy megyei tanítók élénk érdeklődését, pedagógiai-közéleti aktivitását bizonyítja az is, hogy a magyarországi néptanítók 1870. augusztus 15—18-án Pesten megrendezett első egyetemes gyűlésén 68-an vettek részt. A kapolyi Tóth József a didaktikai és pedagógiai kérdésekről folyó vitában a népiskolai tankönyvekkel kapcsolatos indítványát ismertette; Tabak Benő hedrehelyi tanító pedig — előzetesen beküldött dolgozatai alapján — három témakörben is szót kapott. A testi büntetés alkalmazásáról és a népnevelési egyletek életkóptelenségéről elmondott felszólalása mellett foglalkozott „a tanítók szellemi műveltségének és díjazásának” kérdéseivel is. Felszólalásában a cikkeiből ismert szenvedéllyel fejtette ki, „itt az ideje, hogy mi is követeljük jogainkat, ... itt a helye, hogy fennen hangoztassuk önállásunkat, függetlenségünket, és ennek elérésére a tett indítványt, miszerint tanító-egyletekké egyesüljünk, én is célravezetőnek tartom”.161 Kovács Sebestyén Gyula tanfelügyelő az ismételt indítványok és felhívások ellenére is csak 1870 nyarán látta elérkezettnek az időt a megyei tanítóegylet előkészítő munkálatainak megkezdésére.162 Felhívásában — „Somogy megye néptanítóihoz tanítói fő- és alegyletek, tanítói segélyegylet alapítása tárgyában” — azt hangsúlyozta, hogy bár a törvény csak a községi és a polgári iskolai tanítókat kötelezte egyletek alakítására, minden tanítónak „anyagi és szellemi” érdeke az egyesülés, ami a testület tekintélyét is „nagy mérvben” emeli, mert „az egyleti működés azon tér, hol 33
