Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim - Somogyi Almanach 31-33. (Kaposvár, 1981)

Visszaemlékezés

pei stb. A Julian Akadémián túl sok növendék volt egy-egy osztályban, semhogy a tanárok behatóan foglalkozhattak volna egy-egy tanítvánnyal, hogy egyéniségük irányában fejleszthették volna tehetségüket. Hasznos volt, ha a tanárt követtük, hogy halljuk a mellettünk dolgozó munkáira vonatkozó megjegyzéseit is. Azt hiszem sokkal eredményesebb lehetett a tanítás a régi mestereknél, akik mintegy inassá fogadták a tanítványokat, így minden technikai dolgot gyakorlatban elsajátíthattak, még a festékek készítését is, és ezen a téren megfelelő kémiai ismeretekre tettek szert. Az én festőiskolázási időmben a mesterség tanítása teljesen el volt hanyagolva. Itt nálunk Magyarországon a Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede adott ilyen irányban hasznos instrukciókat. A nagy mesterek képeiről készített másolatai szükségessé tették a különböző festési technikák alapos tanulmányozását. Az ő tanítványainál ennek meg is volt a kedvező eredménye. Azt is mondhatom, hogy nem a legnagyobb művészek a legjobb tanítók. Túl impulzívak és a nagyobb tehetséget átültetni nem lehet. Végeredményben igaz az, hogy művésznek születni kell. A mesterséget bizonyos mértékig el lehet sajátítani, de nem ez teszi a művészt, hanem a lelkiség. Ez kifejezésre juthat a legjelentéktelenebbnek látszó motívum megfestésében is. Gondoljunk csak Chardin francia festő csendéleteire: egy egész kor, egy egész világ jut azokban kifejezésre, jobban, mint sok nagy kompozíción.

Egyes mesterek tanulmányozása a képtárakban fejlesztheti szintén a képességeket. Nem csak óriási élvezet volt annyi időt tölteni a Louvre- ban és a Luxemburg képtárban, de nagyon hasznos is. Amit tapasztaltabb festőktől és mesterektől hallottam nem volt sok, ahogy visszaemlékszem. Még a Julian Akadémián voltam, amikor Jean Paul Laurens tanárom egy női akt tanulmányom előtt ülve, ajánlotta, hogy időközönként a modellnek csak egy-egy testrészét fessem életnagyságban. Ott ugyanis a tanítványok nagy száma miatt nem lehetett életnagyságban megfestenünk egy egész alakot. Azután, amikor egy alkalommal kiemelte, hogy a modell mögötti kályha van a legjobban megfestve, ezzel figyelmeztetett, hogy az egyszerűség és frissesség a festésben igen fontos tényező.

Mikor Benjamin Constant tanárom megdicsérte egy félaktom meleg színeit, igen buzdítólag hatott. Gaston de Latenay figyelmeztetett, hogy ne húzzam az ecsetet, hanem kikeresve a megfelelő színt és tónust a palettán azt tegyem a vászonra az ecset húzása nélkül. Nagyon hasznos tanács volt, mert így sokkal intenzívebb, tüzesebb a festék.

Igen tanulságos volt Gaston La Touche festési módszere. Saint Cloud-i műtermében az egyik fal el volt függönyözve és azt csak bizalmasainak húzta félre. A padozattól a plafonig és egymás mögött iá keskeny állványon, rekeszekben, tenyér nagyságú deszkákon festett tanulmányok voltak. Voila ma bibliothéque l28 mondta. Az egyes festményeihez készültek ezek. Ő ugyanis a legnagyobb képeit is ezen tanulmányok alapján festette meg. Ezt kitűnő elgondolásnak találtam. Vettem kisebb-na- gyobb festődobozokat, olyant is, melyet zsebre tehettem és ha bárhová

28. Ez az én könyvtáram.

87