Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim - Somogyi Almanach 31-33. (Kaposvár, 1981)

Visszaemlékezés

nűleg a mamája is. Tehát kereste a módját velünk beszélgetésbe bocsát­kozni. Utóbb be is mutatkozott, hogy ő Paul de Fallois avocat á la Court d’Appel.22 Nancy ban volt egy bűnügyi tárgyaláson. Az ebédet az étkező- kocsiban már együtt költöttük el és Párisba érkezve elváláskor arra kért bennünket, hogy tiszteletét tehesse majd nálunk. Nagyon szeretné, ha édesanyjával megismerkednénk, akivel a rue de Grenelles 69 alatt lakik együtt. Valóságos meglepetés volt számunkra ez a rendkívül finom meg­jelenésű és profilú ősz hajú dáma, aki ősi bútorai között élt. Antik volt ott minden, még a szakácsnőjük is, aki csekély 40 év óta volt szolgálatukban. Fenomenális francia konyhát vittek, amit gyakran élvezhettünk. Az öreg dáma nem igen mozdult ki innen a Saint Germain kerületbeli otthoná­ból, de azért egyszer s máskor hozzánk elfáradt, mert feleségemet nagyon megszerette. Ha feleségem belépett hozzá így szólította meg: oh mon rayon de soleil.23 Igen vallásos volt és a régi erkölcsök híve. Élvezet volt hallani gyönyörű francia beszédét, régi időkről és családi múltjukról. Grófi csa­ládból származtak, de csak a nemességet jelentő ,,de” szócskát használták nevük előtt. Feleségem sokat tanult tőle, valóságos tanulmány volt szá­munkra ez a két tipikusan francia, anya és fia. Persze le is festettem őket, mindkettőjükről érdekes arckép készült, melyeket nekik ajándékoz­tam. Fallois minden jogi kérdésben rendelkezésünkre állt és egyáltalán, igen hűséges barátnak bizonyult. Kriminalista volt és Páris egyik legjobb vívója. A tartalékos katonatisztek egyesületének elnöke, nagy naciona­lista. Lakásunkkal szemben volt egy vívóterem, oda gyakran eljött és en­gem is bevitt a vívás gyakorlatába. Zoltán fiamnak, akit utóbb szobája ab­lakából lelátva a vívóterembe, kedve lévén szintén lejárt és 4—5 éves ko­rában már tőrrel vívni tanult, első vívópartnere lett. Ez nagyon egészséges testgyakorlat volt számára. Mikor nyaranta hazajöttünk Magyarországra, akkor is levelezésben maradtunk Fallois-val. Megnehezült ez az első vi­lágháború ideje alatt, de mégis sikerült Svájcon át még a lövószárokból is hírt adnia magáról. így tudtuk meg édesanyja elhunytét is. Hogy mi­lyen kiváló katonája lehetett a francia hadseregnek, eléggé bizonyítja, hogy tartalékos tiszt létére őrnagyi rangra vitte. Amikor a háború után ismét írtam neki, hogy mint kliens fordulnék hozzá, lenne segítségemre, zár alá vett ingóságaim felszabadítási ügyében, azt válaszolta, hogy kész­séggel rendelkezésemre áll, de nem az ügyvéd a kliensnek, hanem a ba­rát a barátnak. Egy francia sovinisztától a háború után ez a legnagyobb baráti hűséget jelentette. Még egy ilyen anyai barátnőhöz jutott feleségem, mint Falloisné volt, Morphyné személyében. Vele és lányával Krisztinával Sauer révén ismerkedtünk meg. Özvegye volt annak a spanyol Morphynak, kinek nevét már Sauerral kapcsolatban Madridban említettem. Protektora volt Sauer- nak, amikor Brabazon társaságában először Madridba került. Szinte hi­hetetlen volt előttünk, hogy ez a hölgy magyar származású. Csordás nevű családból származott. Egy nyúlánk, magas, teljesen fehér hajú nő, még aránylag fiatalos arccal. Nem hiába volt Mária Krisztina királynő udvar­22. Paul de Fallois ügyvéd a félj ebbviteli bíróságnál. 23. Öh, napsugaram. 76

Next

/
Thumbnails
Contents