Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim - Somogyi Almanach 31-33. (Kaposvár, 1981)

Visszaemlékezés

Säuert is. Brabanzon megismerkedett Liszttel, aki nagy elismerését fejezte ki, amiért ilyen fiatal zenei tehetséget pártfogásába vett. Sauerra nagy hatással volt Liszt, és amikor vagy 20 évvel később először koncertezett abban a Salle Erard-ban, ahol Lisztet hallgatták, áradozott a boldogságtól. Ekkor még többen éltek, akik Lisztet ismerték, így az Erard gyár igazgatója, Mr. Blondel, aki a magyar szívnek jólesően mesélte, hogy Liszt már megjelenésével is óriási hatást tett és azt is hozzátette, hogy Liszt óta abban a teremben senki sem ragadta magával úgy a közönséget, mint Sauer. A nőket különösen extázisba hozta, csak úgy szórták feléje a virágokat, valóságos virágszőnyeg fedte a koncert végén a pódiumot.

Mi hoztuk a koncertekbe a képzőművészeket és ő maga is elismerte, hogy nagyban hozzájárultunk Párisban az ő népszerűsítéséhez. Köztem és közte nagyon bensőségessé tette a barátságot Sauer nagy lelkesedése a piktúráért. Feleségem boldog volt, ha nálunk zongorázott. Öt viszont feleségem háziasszonyi kiválósága és intelligenciája érdekelte és mert jobban tudott franciául, mint ő, hálásan fogadta, ha egy-egy francia levelét megfogalmazta.

1903-tól kezdve, amikor megismerkedtünk, 1914-ig, amíg Párisban éltünk, minden év tavaszán megjött. Parison át vette útját Spanyolországba. Jövetelét nekünk jó előre bejelentette, egy estét mindig fenntartott számunkra, amikor vacsorára, néhány nagynevű francia festő barátunkat családjukkal és az estélyre mindazon barátainkat, akiknek ezt a kivételes élvezetet kívántuk nyújtani, hogy Säuert egy magántársaságban hallhassák, meghívtuk. Kis lakásunkban nem volt könnyű ilyen nagy fogadást rendezni, de a nagy zenei élvezetre szívesen összeszorultak az emberek. Az Erard gyár megtiszteltetésnek vette, ha ilyenkor egy koncertzongorát kértünk tőlük, melyet félemeleti lakásunkba az utcáról ajtószerű nagy ablakainkon keresztül vittek be. Ezeknek az estélyeknek Párisban is híre volt, s mindenki nagy örömmel jött el.

Egyik évben, amikor Sauer az Erard gyár tulajdonosával, Blondel úrral és családjával is összebarátkozott már, ők is adtak egy nagy estélyt Sauer tiszteletére gyönyörű zongoratermükben. Igen pompás jelenet volt, amint a zongorát, nagy estélyi toilettekben, az akkori divat szerint a legváltozatosabb színű muszlin fátylakkal borított szép nők körülvették. Mi férfiak a nők mögött álltunk és a szemben lévő óriási tükörben is láttuk Säuert és az egész női koszorút. Egy kis ceruzarajzot csináltam a jelenetről, másnap reggel műtermemben egy 50—60 cm nagyságú képet festettem a még friss impresszió hatása alatt és amikor másnap este Sauer nálunk játszott, szalonunk középső falára függesztettem. Sauer el volt tőle ragadtatva és amikor hallotta, hogy az neki van szánva, fáradhatatlanul viszonozta játékával, forró hangulatot varázsolva az egész meghívott társaságban.

Hosszasabban kellett Sauerral foglalkoznom, hogy az ő párisi koncertjei és a mi Sauer estélyeink ottani életünk zengzetes, színes életeleme lett. Nem feledkezhetem meg azokról az emelkedett hangulatú szupékról sem, amelyeket Sauer nagy koncertjei után, az ismert Prunier restaurant külön termében adott lelkes híveinek. Ezek a nagy koncertteljesítmények annyira elővették idegeit, hogy utána még pár óráig fenn kellett marad74