Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim - Somogyi Almanach 31-33. (Kaposvár, 1981)

Visszaemlékezés

káig kellett várnunk, már szinte attól tartottunk, hogy minket is letartóz­tatnak. A titkár azonban nagyon udvariasan közölte velünk, hogy honfi­társunkkal már nem találkozhatunk, mert röviddel ezelőtt a svájci határ­ra toloncolták. Budapesten nagy ünnepléssel fogadta Székelyt a Budapes­ti Hírlap, aki lapjával az egész világsajtót foglalkoztatta, és Rákossy Je­nőtől nagy jutalomban is részesült. Utóbb Londonba küldte ki a lap tudó­sítójaként. Szerencsére kiheverte Franciaország a Panama-ügyet. Érthető, hogy a franciák szerették volna a Panama-csatorna ügyét is dűlőre vinni. A Szuezi csatorna nagyszerű megoldása után, ami Lesseps Ferdinand francia mérnök műve volt. Óriási közgazdasági jelentősége volt az indiai út meg­rövidítésének. Világesemény volt a Szuezi csatorna megnyitása, amelyen az összes kultúrnemzetek képviseltették magukat, fejedelmek személye­sen is megjelentek, így Ferenc József is. Ekkor adták elő először Verdi­nek erre az alkalomra írt igazán lélekből fakadt remek operáját: az Aidát Kairóban, 1871-ben. Az automobil is Párisban jelenik meg először. Emlékezetes előttem, hogy a Szajna bal partjáról, ahol akkor laktam a nagy boulevard-ra tart­va, egy napon a déli órákban, az Avenue de l’Opera-n körülbelül feléig jutottam, amikor az emberek megálltak és az úttest közepére bámultak. Egy négykerekű kis alkotmány jött velünk szembe ló nélkül. Az újságok már hírt adtak ilyen kísérletekről, de hogy ez élő valóság, most láttuk először. Lassan, méltóságosan jött a kis kocsi, közönséges lovaskocsiszerű volt, deszkaoldalakkal. Két ember ült rajta. Csóváltuk a fejünket, bámul­tuk. Hogy ilyesmi 100 kilométeres sebességgel fog futni, azt persze el sem képzeltük. Amikor a világkiállítás után Párisba visszatértem, már nagy ipara volt az autógyártásnak és egymást érték a gyárak az Avenue de la Grande Armée-n. A repülőgépekkel való kísérletek is hamarosan megindultak. Ezt ugyan az amerikai Wright testvérek kezdeményezték, de ebbe a franciák is erősen belenyúltak, köztük egy Julián Akadémiai kollégánk is, Fahr­mann festő. És a francia Blériot volt az első, aki a La Manche csatornát átrepülte. Mikor Európa nagy városaiban bemutatta repülőgépét, ezt még vasúton szállították mindenhová. Wienben Ferenc József előtt is repült, aki meghatottan mondta Bleriotnak, boldog vagyok, hogy ezt megérhettem. Az első repülő, aki Párisból gépén repülve jött Budapestre, Marc Bonnier volt, személyes ismerősünk, 1913 őszén. Azonban arra még nem bátorkodott Bonnier, hogy feleségét is felültette volna a gépre. Felesége vasúton követte. A szép Marthe Roussi, Páris város építészének a lánya volt a felesége, aki szívesen volt mindig modellem Párisban, ha egy ele­gáns nőt akartam festeni. Sürgönyzött, hogy melyik vonattal érkezik, és mi Somogytúrról utaztunk fel Budapestre, hogy fogadjuk. Nagyon ünne­pelték őket Budapesten, a riporterek számtalan fényképet készítettek ró­luk. Tőlünk Egyiptomba, Kairóba tartott Bonnier, a legközelebbi állomá­sa azonban Bukarest volt. Sajnos ez a bátor aviatikus az első világhábo­rúban Oroszországban lezuhant és elpusztult. A múlt század végi tartózkodásom idejéről nem hagyhatom említés nélkül a Fashoda ügyet, amikor Marchand kapitány ott kitűzte a fran­51

Next

/
Thumbnails
Contents