Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim - Somogyi Almanach 31-33. (Kaposvár, 1981)

Visszaemlékezés

Nagy respektust keltettek bennünk London óriási arányai, hallatlan forgalma, éreztük, hogy egy világbirodalom központja, de azért kikíván­koztunk már az örökös ködből, ami már szinte megfeküdte a gyomrunkat. Örültünk, amikor Párisba visszakerültünk. Páris mosolygóbb és kedve­sebb. Ide visszatérve vittük Károly fivéremet színielőadásokra. Én régeb­ben inkább a Theatre Francais-t kultiváltam, feleségemmel azonban most szívesebben néztük meg a nagy boulevard színházainak: a V,ariétés, Vaudeville, Gymnase-iban, ezekben az években előadott szenzációs darab­jait. Nagyon virágzott ebben az időben a francia színműirodalom és az egész világot ellátta darabjaival. A megtestesült francia nőiesség volt Rejane. Minden alakítása, feledhetetlen szereplése az Alsace című darab­ban. Amikor a zongorához ment és újjai alig érintve a billentyűket, szinte suttogta, énekelte a Marseillaiset. Könnyeket csalt ki még a francia fér­fiak szeméből is. Sírt az egész közönség. A Gymnase-ban adta a l’Enfant de l’amour-t, mert férje, akié a Vaudeville színház volt, akkor már meghalt. Számtalanszor adták a Berns­tein darabokat: le voleur (Sacha Guitry és Simon Le Bargy-val), a. Baeca- ra-t. A Bernstein darabok mindig tendenciózusak voltak és nagy Újság polémiákra szolgáltak. A legtendenciózusabb az Israel volt, amelynek rö- yíden az volt a tartalma, hogy egy hercegi pár— Lucien Guitry és Réjane — nagy fényűzésben élnek, amit kitűnő zsidó bankárjuknak köszönhet^ nek. A hercegi pár fia azonban olthatatlan zsidógyűlölő és sokszor meg­bántja az öreg bankárt, aki inkább sajnálkozik a fiú viselkedésén. Egy alkalommal azonban annyira bántva érezte magát, hogy a hercegnőnek kijelentette: többé nem jön a házába. A hercegné kétségbe van esve és akkor fiának megváltja, hogy a bankár a fiú apja, hogy neki köszönhetik mai gondtalan életüket, mert a fiú és az apa olyan haszontalan, hogy már régen teljesen tönkrementek volna az öreg bankár segítsége nélkül. Ért­hetetlen, hogy ez a darab milyen interpretációkra adott alkalmat. Rostand- tól meghallgattuk a romantikus, versben írt Cyrano de Bergerac-ot Coque- lin színes előadásában, azután a nagy port felvert Chanteclaire-t, Lucien Guitry-vel.; Egész Páris kíváncsi volt, hogy miképp fogja magát Gúitry alakítani. Ennek a darabnak is teljes sikere volt. Nagy hullámokat vert fel. Rostand l’Aiglon-ja napóleoni emlékeivel és Sarah Bemard csodálatos előadásával. Sarah Bemard-al személyesen is megismerkedhettünk. Fele­ségem szülei ugyanis Budapestről ismerték és ő meghívta őket Párisba, Én mentem el a Boulevard Pereire-j kis palotájába, hogy a találkozást megbeszéljük. A színházban találkoztunk felvonás közben. Már 60 feié járt Sarah Bemard, amikör még mindig’ sok báj volt benne. Nem feledkezhetem meg Madame Bartet-ről sem, aki a Comedie Francaise.színházban aratta sikereit, de Cecile Soréiról sem. Utóbbi fiata­labb éveiben modell volt. Nagy Sándor kollégám mesélte, hogy még ő is festette a Juliánban, de aztán egy gazdag arisztokrata vette feleségül és egyik közismert politikai szalonja lett. A társadalmi darabokban kitűnt á férfiak közül Le Bargy a Theatre Francais-ban, Prince a Variétés-ben. A színházi előadások juttatnak eszembe egy tragikomikus dolgot. A Variété színházból jöttünk ki Michel Clernenceauvel és feleségével. A szép enyhe időben, úgy gondoltuk, egy darabig gyalog megyünk. Éjfél felé 104

Next

/
Thumbnails
Contents