Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)
III. Halászat
Az 1793-ban kiadott contractus pedig az alábbiakban olvasható:7 „Melly mellett Égenföldi és Sármelléki Halászoknak az Égenföldi Határban lévő Balatonyi nyári Halászat ki adatik Negyven két forént Árendában ezen egyezéssel, hogy a vízre a jégnek ki tisztulása után mind addig, valamig a Téli üdő engedi, szabadon járhassanak, öszvessen Hét Szeméi Halász, kik is mindegyik Hat foréntot fog fizetni, tehát Heten adják a negyven két forént Árendát Szt. Györgyvári Cassában. Éhez adatik kinek kinek az előbbi szokás szerint ott a Víz mellett egy-egy Baglára való Sás: Kötelessek lesznek a vizen járván Szomszéd részekre vigyázni, nem ugyan azért, hogy ők valami viszálykodást okozzanak a Szomszédságok közt, hanemha mi az igaz határunknak fogyatkozására esne, tüstént tartoznak béjelenteni az Uraság Tisztyének. Ezen egyezésnek ereje jövő tél kezdetéig fog tartani, ugyan azért az Méltóságom Uraságnak jövendő esztendőre a Halászat felől teendő rendelésének meg értése végett Uj Esztendő nap előtt magokat bé jelentsék. Datum Szt. Györgyvár la Januarius 1793 Égenföldi Fejér Gábor x Kócs Jóseff x Vida László x Bencze Andor x Varga János kasznár Sármelléki Kuncz László x Völgyi Jóseff x Varga János x.” A bérleti díj, mint látható, viszonylag csekély, bár az is igaz, hogy a halászó víz is csak kisebb része a ténylegesen halászható vizeknek. Ügy tűnik, a bérbeadás azért volt fontos az uradalomnak, hogy ezzel is az uradalom határainak védelmét, viszonylag egyszerű őrzését is biztosítsa. Ezért is írta elő csaknem megegyezően mindkét contractus, hogy „a vizen járván a szomszéd vizekre vigyázni” kötelesek a halászok és hogyha ,,az igaz határunknak fogyatkozására esne” valami, azonnal jelentsék. S talán ezzel magyarázható az is, hogy a sás-széna készítésére is adtak nékik engedélyt, bár az is igaz, hogy ebben csaknem minden falusi lakos részt vett, aki állatot tartott. Mindenesetre a halászok feladatainak a pusztán halászati teendőkön túli kiterjesztése arra is utal, hogy a szerveződő allodium minden módot megragad jogainak biztosítására és szervezete hatékonyságának növelésére. 2. Konvenciós halászok A bérlés, mégpedig a közvetlenül az uradalomtól való bérlés mellett a halászatnak egy másik, más helyen szokatlan formája is kialakult, mégpedig az uradalmi halászok, a „eonventionatusok” alkalmazása. Ez a rendszer ugyancsak az allodium megerősödésének egyik jele és eszköze és valószínű, hogy csak a 18. század második felében alakult ki. 1777-ben az úrbéri tabellákhoz kapcsolódó 9. pont egyikére, a 2. pontra adott válaszukban maguk a halászok mondták: „Miulta eze Helységet megszállottuk, mindétig Conventio mellett voltunk; Eleink is úgy szolgáltak...” Contractusuk vi40
