Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)

I. A berek jellege

canális” elkészítését is. Ez év április 24-én pedig Magyarodon az uradalom szerződést köt „Zsebházi István Balaton Magyaródi Jobbággyal Balaton Hidvégen a Méltóságos Uraság Majorság Réttyei mellett metzendő árok eránt”. A szerződésből az tűnik ki, hogy a szerződő személy rendszeresen szokta az árkolás munkáját szervezni, s ezért külön díjazásban is részesül. „Zsebházi István, mint Majsztemak, ki Társakat maga mellé szerezni, azokat vezetni s a dolgot kormányozni köteles — szabta meg t. i. a 4. pont — a Méltóságos Uraság részérül két köböl Búza fog adattatni” a kialkudott, mindenkinek járó ölenkénti 8 krajcáron felül.23 Ez utóbbi sorok egyébként az árokásási munka rendszerességére is utal, mit — a jobbágy elnevezés ellenére — egyre jobban specializálódó munkások végezhettek. A fenti szerződést egyébként Zsebeházi Istvánon kívül még 6 magyaródi személy írta alá.

A munkák lassúságára mint jellemzőt, még megemlíthetjük, hogy az 1806-ban tervbe vett magyaródi határ-canális elkészültéről 1813-ban kaphatunk értesülést, mégpedig annak igen sikeres működéséről.24

Az efféle helyi árkolások, melyek először is a közeli urasági táblákat segítettek vízteleníteni, vezették be azokat a nagyobb arányú szabályozásokat, melyek végülis a Zala medrét egyenessé szabták és a folyót, a Kis-Balatont is átvágva, egyenesen a Nagy-Balatonba vezették. E munkát viszont, mely leginkább megváltoztatta a Zala folyó környékét és a Kis-Balatont, hosszú évtizedekig tervezték, s még tovább tartott kivitelezése. 25 De e munkának nyomon követése és hatásának lemérése a Kis-Ba- laton egyensúlyának megbontásában már nem a mi feladatunk.

18