Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)

XIV. A berki rétek

alkalmazták itt zsombékvágásra, csak a szénavágóénál hosszabb nyelet kellett bele tenni. E hosszú nyelet fogva nyúltak alá a fagyott zsombéknak, és jobbra-balra húzogatva metszették el a sásos gyökérszálakat, melyek a zsombékot szilárdan rögzítették.

Az iszapos, korhadt növényzet, s a föld, mi a zsombékokat összefogta, a szerszámok élét hamar elvették, s így azokat sűrűn élezni kellett. A kapát, ásót és a metszőkaszát naponta kalapálták, s kint a lápon nem kővel, hanem reszelővei élezték. A reszelővei ugyan nem lehetett a vágóeszközöknek finom élet biztosítani, de a szerszám tompaságát hamar helyre hozta. Igaz, a pengét is hamar elkoptatta. A fejszét is naponta köszörülték, majd kint azt is ráspolyozták.

A kivágott zsombékot, ha nagyobb volt, el kellett hordani, mivel helyszínen szétverni nagyon nehéz lett volna. A kisebbeket olykor a gödrökbe hengergették, s azok mélyedését fedték be vele. A kisebb zsombékokat könnyebben szét is vághatták, bárha a sásgyökér és korhadt nö25. A kivágott zsombék összerakása (1961)

169