Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)
XIV. A berki rétek
mint a szárazabb part. A Kis-Balatonon kívül eső, úgynevezett zalai berekben viszont némileg jobb volt a helyzet; főleg a sorozatos Zala-szabályozá- sok után az itt húzódó rétek is nagyot javultak, s így az itt termett fű-, illetve széna-termésért is jobban kellett adózniok a falubelieknek. E réteket, mint utaltunk is rá, a zalai parton is rendszeresen részelték, azaz a rét minőségének megfelelően a szénamunkát végző falusiak a szénának felét, harmadát s nem ritkán negyedét kapták. A jó réteket szívesen vették az uraságok uradalmi kezelésbe, s ugyanakkor a kanalizálással javított Zala völgyében többféle módon igyekeztek a falubelieket rábírni további rétkészítésekre. A múlt század elején, amikor az erdei irtásoknak lényegében vége szakadt, az uradalmak különféle bozótirtási szerződésekkel igyekeztek kárpótolni a szárazabb helyen fekvő irtás-szántóiktól, rétjeiktől megfosztott lakosokat, akiknek viszont e munkája szerződésben biztosított formában vetette meg az allodiális földterület értékes parcelláinak növekedését. E szerződések, melyeket egyes uradalmak kötöttek a falubeliekkel, hosszú évekre ugyan a jobbágyok kezére adta a kiirtandó réteket, de a használat feltételei szinte évről évre szigorodtak, végül is az uradalmak a jelentős jövedelemnövekedés mellett, pereskedés nélkül kaphatták meg a gondosan elkészített réteket. Ilyen szerződést kötöttek pl. 1807-ben a szentgyörgyváriak a Zala berkének kitisztítására, melyet tanulságos lesz teljes egészében közölnünk :,3° „Contractus Melly alább írott Nap és Esztendőben Nagy Méltóságú Sárvári Fölső Vidéki Gróff Széchenyi Ferenc eő Excellentiája (: Tittl. Tittl.:) Tekintetes Sz. György Vári Uradalombéli Tisztsége részérül Szt. Györgyvári községgel a Zala berkében és ugyan Besefai malom folyójátul kezdve Besefai és Mándi Pusztában feli szélinek Mándi hídig leendő Irtás végett tétetett, úgymint: 1° Szabad leszen a fönt említett Berekben Sz. György váriak közül akár kinek irtani, s’ azt a’mit irtott minden bér nélkül Négy Esztendőkig használni. 2° Négy Esztendőkig pedig a szabad Esztendők után ismét Bírásokban hagyattatik Száraz bérben azon irtott Réth úgy, hogy minden egy Holdtul 1 f 30 x az az Egy forint harmincz x-ot fognak Kasza Pénzt fizetni. 3° Nyoltz Esztendők el töltével ismét két Esztendőkig ki ki ászt, mit irtott felében takarhattya, de abbul felét a Méltóságos Uraság Részire oda ahova fog parancsoltatni Szt. Györgyvár vagy Mándi majorban bé vinni köteles lészen. 4° A fönt irtt Tiz Esztendők el tölte után a Méltóságos Uraságh saját hasznára fordithattya a ki irtott Réteket, sőt ha akármi okra nézve valaki magát azon Rétnek bírására érdemtelenné tenné, a Méltóságos Uraság vagy annak Tisztje akár mikor tőle el vehesse. 5° Azon fa, melly az Irtásban esik, egyedül a Méltóságos Uraságh hasznára fordítható, nem is szabad akárkinek is az Irtó helyrül el vinni. 159
