Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 26. (Kaposvár, 1977)
III. A csökölyi nép ételei - B) Kelesztetlen tészták
rétest. Nagyobb gazdánál ünnepen, vagy ha munkásaik voltak 4—8 tepsivel is sütöttek egyszerre. A maradékot tették kisebb méretűbe. A kelesz- tett rétes ma sem általános Csökölyben/'7 Halványan él az emléke a „hajdinrétesnek”. Hajdinalisztből készült, amely nem sikértartalmú, s aki elmondta készítését, így emlékezett: „nem ám úgy nyulladt, mint a zsidóé”, tejjel gyúrták ki, zsírozott tepsibe tették, rizs, káposzta, túró vagy lekvárcsomók kerültek bele töltelékként. Az is lehet, hogy nem rétes, csak rangosabb prószaféle volt. Mert utólag vagdalták fel, mint a prószát. Néhány idősebb ember (70 körüli) gyermekkorában nem evett „nyújtott rétest”, ilyet először a kocsmároséknál, a zsidó boltoséknál láttak. 2. Öntött-sült tészták a) Prószák Készültek kukorica-, rozs-, de hajdinalisztből is. Búzalisztet már inkább később csak kőtt prószához szántak. A lisztet aludttejjel vagy tejjel keverték össze és zsírozott tepsibe öntötték. Az üres prósza tetejére vagy lekvárt, cukros diót tettek, vagy tejfellel öntözték meg sütés előtt. A lekvárt kis csomókba tették rá (szilvalekvár) ,,macskatiprás”-nak nevezték ezeket az elszórt lekvárcsomókat. Sült káposztát közé is vegyítettek. Finomabb prószába tojást is kevertek. Azonban e töltelékes, finomabban elkészített módok inkább csak ünnepi alkalommal jártak az I. világháborút megelőző időkben. Hétköznap kihagyták az ízesítőket. Mátés Márton úgy emlékezett gyermekkora kuko- ricaprószájára: „öttem ojan prószát, hogy föltörte a számat, akinek nem volt (p. o. teje, tejföle) az üresen keverte ki”. A prószát kockásán metélték el/*8 3. Zsírban sült kelesztetlen tészták a) Fánkfélék Kelesztetlen és kelt fajtáit ismerik. A kelesztetlen fánk első lisztből tojással, kevés cukorral, sóval van összegyúrva, inkább lágyra összeverve, vékonyra nyújtva, kimetélve, forró zsírba téve. Különleges fajtája a „leveles fánk”, ebbe 4—5 tojást is tesznek, egészen vékonyra nyújtják és nem késsel, hanem fánkcifrálóval vágják ki deltoid alakúra.49 Sütéskor két rétegűre válik. b) Palacsintafélék Azonos alapanyagokból készül, de több szempontból különböző ételféle a „palacsinta” és a „bubota” vagy „ablegény”. Sóból, vízből, tojásból keverik ki. Tejet, illetve tejfelt nem tették bele, vagy mert „pazallás”-nak tartották, vagy mert egyes vélemények szerint tejtől, tejföltől odaragad, csak a víztől, tojástól „pödörödik el”. A palacsinta öntöttvas, nyeles ún. palacsintasütőben készült, nyílt tűzön, vagy sparhet tetején forró zsírba öntve sütötték levestészta vékonyságúra.50 Töltelékül pirított „dörcét” (dara), mákot, túrót vagy tejfölt tettek. 47
