Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 26. (Kaposvár, 1977)
III. A csökölyi nép ételei - A) Erjesztett tésztafélék
rezsirom, pompos, porosza, pönke vagy pőre”8, lényegében csak tájszavakat keresve. Gábos Dénes gazdasági tanár 1926-ban ezzel jellemzi a csökölyiek étkezését: „A nép táplálkozása nagyon szegényes. A fő eledel a kenyér és a burgonya. Képesek heteken át káposztát és burgonyát enni minden nélkül. Baromfit csak a legvégső esetben vágnak le. A tejet eladják, csak kivételesen isznak belőle.”9 Észrevétele a téli időszakra vonatkozik elsősorban, mert akkor tartott ott gazdasági tanfolyamot, de viszonylag késői időpontból igazolja a kenyér, káposzta és burgonya mennyiségi fölényét a többi ételfélékkel szem/ben. A XIX. század végén és a XX. század első felében fogyasztott ételek leírásánál részben az a szempont vezetett, hogy a jelzett korszakra leginkább jellemző ételeket elsődlegesen kiemeljük. Ezért vettük előre a termesztett növényi és tenyésztett állati nyersanyagokból készített ételeket és végére a zsákmányoló gazdálkodás által szerzett nyersanyagok ételfeldolgozásait. A kisebb csoportokat főbb nyersanyagonként vettük, s a belső rendszerezés lehetőleg készítési technikánként történt. A) ERJESZTETT TÉSZTAFÉLÉK 2. A csökölyiek kenyere A közvetlen emlékezettel elérhető idő határán, a XIX. század végén és a XX. század elején és néhány évtizeddel azelőtt is, a csökölyi nép tehetősebbjeinek kenyeréhez felesen keverték a kukorica és rozslisztet, a sze- gényebbeké tisztán kukoricalisztből készült. Később, 1920 után a nagy- gazdák inkább tiszta rozskenyeret fogyasztottak, sőt búzaliszttel is keverték.-A néhány holdasak és a konvencióból élő uradalmi cselédek már csak télen készítettek kukoricakenyeret, nyáron rozsból vagy felesen. A szomszédos Gigében és Rinyakovácsiiban a kukoricás-rozskenyeret nem a tiszta rozs-, hanem a búzakenyér váltotta fel az első világháború után fokozatosan, hiszen ott jó búza termett. Kisbajomban viszont a csökölyihez hasonlóan a rozs volt az elsőrangú gabonanövény. A kenyér mellett másodlagosan, de jelentős mennyiségben különféle, a kenyérnél régibb múltú, gabona-alapanyagú ételfélék és újabbak is ismertek voltak. Éppen a múlt század végén és a jelen század elején kísérhető figyelemmel az a változás, amely a kenyérfélék minőségén ék javulásához, technikai tökéletesedéséhez, a kenyér szerepét helyettesítő, kiegészítő, régibb múltú ételek csaknem teljes kiszorulásához és újabb tésztafélék általánossá válásához vezetett. S ezt az átalakulást nagy mértékben a malomtechnika ugrásszerű fejlődése eredményezte. Egészen a csökölyi gőzmalom megépüléséig egyszerű vízimalmok őrölték a gabonát, kukoricát. a) A malmok szerepe Csölköly, Gige, Rinyákovácsi és Kisbajom lakosságának a Rinya korpáéi és lábodi ágán lévő vízimalmok őrölték a gabonát.10 A legtöbb ma39
