Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 26. (Kaposvár, 1977)

II. Csököly község gazdálkodása - 6. Kiegészítő táplálékszerzési módok

ref. volt középparaszt (tl970-ben, 70 éves korában), Zsobrák Imréné 80 é. ref. volt szegényparaszt, özv. Zsobrák Lajosné 72 é. volt középparaszt, Illés Mihály 45 éves tsz-tag, Mátés Márton 72 éves szegényparaszt (ő Rinyako- vácsiból), Török János (fl968) volt szegény, majd középparaszt, Kiss Lajos­né, Nagy Vajda Katalin 70 éves volt középparaszt. 66. FELHŐ I.: Az úrbéri birtokviszonyok Magyarországon. Somogy m. (Pap Gáborné.) Bp. 1970. I. Dunántúl. 178. 67. SML 1767. Csököl urbáriuma. 68. MELHARD: i. m. 27., 35. 69. VÁLYI I.: Magyarország leírása. Pest, 1796. I. 443. 70. Canonica visitatio 1815. Csökölyi kát. plébánia. 71. SML Csököly község úrbéri pere. 72. Erről részletesen írtunk a hegyközségi gazdálkodásnál. 73. Illés Mihály 45 éves csökölyi lakos, Mátés Márton 72 éves rinyakovácsi lakos. 74. SZÉCHENYI: Somogy... i. m. 18. 75. GÁBOS: i. m. 8. p. 76. Az összeírásokat korábban többször idéztük. 77. KIRÁLY I.: A szarvasmarha-tenyésztés átalakulása Somogy megyében. 1848—1944. Agr. t. Sz. 1963. 164—176. 78. SML Consc. 1828. 79. CSORBA: i. m. 72. 80. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp. I. 1897. 174—6. 81. Csököly községi Alsó és Felsőhegy könyve 1833—1923. 1885. évi bejegyzés. 82. SZÉCHENYI: Somogy ... i. m. 19—23. BAKSAY: i. m. 168. 83. SML Magyar Királyi Gazdasági Felügyelőség iratai 1909—1910. Szimmen- táli és berni bikák, piros-tarkák forgalmazásával foglalkozott leginkább. 84. GÁBOS: i. m. 7. 85. KISS: i. m. 242. 86. KIRÁLY: i. m. 194—196. 87. KELEMEN E.: Az Alsódunántúli Állattenyésztő Egyesületek működése az 1942—43. évben. Kaposvár, 1943. 127. 88. Nagy Mihály 84 éves (fl971) ref. volt 10 holdas gazda, volt tejszövetkezeti elnök közlése. 89. GALGÓCZY: i. m. 127. 90. Lásd a 121. jegyzetet. 91. A magyar korona ... statisztikája 1897. i. m. 176. 92. KELETI: i. m. 1871. 492. 93. GÁBOS: i. m. 7—8. 94. A magyar korona ... statisztikája i. m. 176. 95. Csökölyi hegykönyv 1892. évi bejegyzés. 96. GÁBOS: i. m. 8. 97. KISS: i. m. 241. 98. ÉBNER S.: Zselici kanászélet. Eth. 1933. 150. 99. Apja, nagyapja kanász volt és egész Belső-Somogyot bejárták Csurgótól Pogányszentpéteren keresztül Somogyszobig. 100. MAGDA P.: Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékeinek leg­újabb statisztikai és geographiai leírása. Pest. 1819. 293. 101. SML Consc. 1752. 102. GÁBOS: i. m. 9. 103. KULIN GY.—JUHOS L.: Tőke és jövedelmi kutatások a dunántúli 100 kát. holdon aluli parasztgazdaságokban az 1929—1935-ig terjedő években. Keszt­hely, 1937. 66. p. 104. Jellegzetesen sportszerű játék Somogybán, különféle néven szerepel. A Belső-Somogy központi részén fekvő területeken a pásztorgyerekek, paraszt­gyerekek felállított vagy feldobott botot, tőkét próbáltak eltalálni. GÖNCZI F.: Somogyi gyermekjátékok, Kaposvár 1949. Botdobálós címszó alatt. 91—93. (Gólyás, tükedobás, csülkös, cucázás, szarkázás, borsós, csir­kés, brinckézés nevű játékok.) 34

Next

/
Thumbnails
Contents