Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 26. (Kaposvár, 1977)

II. Csököly község gazdálkodása - 6. Kiegészítő táplálékszerzési módok

105. Pl. Felső-Segesd Lászlómajorban a nemespátrói születésű Dömötörfi István pásztorról mesélték ezt. (Tóth Mihály volt birkapásztor, a Népművészet Mestere.)

106. Van erre a megyéből máshonnan is régebbi adat.

N. APÁTI KISS S.: Értekezések Somogyról. Tud. Gyűjt. V. (1822.) 42. p.

107. A Rippl-Rónai Múzeum tulajdonában Nagyatád-BodviCáról van ilyen gereblye. Lt. sz.: 68.36.23. Fogai szögekből állnak.

108. „Egy méteres rúdra két egymást metsző abroncsot szereltek és ezt borították be hálóval.”

109. Hálóból dobvarsa.

110. „Karikós forma volt a szélein ólombu’... nehezékek. Bedobták a vízbe, lemerült, kötéllel összehúzták alul a nehezékek segítségévéi a háló széleit és kihúzták a bennelévő halakkal együtt. (Illés Mihály 45 éves, ref. volt középparaszt közlése; ő el tudná még készíteni ezeket az eszközöket.)

111. A II. világháború idején a község lakóinak kitelepítésekor ezek az eszközök megsemmisültek, egynek sem jutottunk nyomára.

112. Kiss Lajosné, Nagy Vajda Katica 70 éves, ref. volt nagygazda, Illés Mihály 45 éves, ref. volt középparaszt, özv. Bankos Ferencné, Kani Erzsébet 80 éves, 9 holdas, ref. volt szegényparaszt közlése. Férjéről ezt mondta: „Nem is annyira a halat szerette, mint az űzését”.

113. DR. HERMAN O.: A magyar halászat könyve. I—II. Bp. 1887.

DR. JANKÓ J.: A balatonmelléki lakosság néprajza. Bp. 1902.

114. DR. HOSS J.: Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben. Somogyi Múzeum füzetei 8. Kaposvár, 1966. 5—24.

115. A csökölyi Alsó és Felső hegyközség könyve 1833—1921-ig.

35