Laczkó András: Helikoni tájakon. Irodalmi tanulmányok - Somogyi Almanach 25. (Kaposvár, 1976)
5. "Az iskola udvara" - Fodor András verséről
5. „Az iskola udvara” — Fodor András verséről — A költemény az 1962—63-as évek termését tartalmazó Fordul az ég című kötetben (1965) olvasható. Olyan versekkel együtt, mint Az ifjúsághoz, A csend szólítása, a Hűség. Az iskola udvará-nak alcíme utal arra, hogy itt a gimnáziumi emlékek érlelődtek-rendeződtek verssé. Értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy nem előzmény nélküli ez a hang Fodor lírájában. Az iskolai élmények, feledhetetlen hatások egy-egy rétege előbukkant korábbi köteteiben- A Józan reggel címűben (1956—57) az Eötvös kollégiumban töltött évek tapasztalatait értékelte Tilalmas ifjúság c. versével. Ennek harmadik szakaszában így írt diákkorának emberi légköréről: Mert rács gyanánt tapad ránk ifjúságunk, cellák szemével néz felénk a hűtlen iskola, — törékeny sorsunk tébolyodva őrzi. Hiába hajszol, bujtogat a férfi-nyugtalanság, hiába incseleg velünk a tágasabb világ, magányunk kínjait nem tudjuk legyőzni. A versrészlet szerint a költő ellentétet látott az iskolai felkészítés és a későbbi életút, illetve tágabban értelmezve a mutatott lehetőségek, az ifjúként meghatározott célok és azok megvalósulása között. Ugyanitt szerepel az a gondolat is, hogy amit az iskola adott, „rács gyanánt tapad ránk”. Fodor András úgy látta, a kontroverzia lényege, hogy a felnőtt képtelen megtagadni azt, amit az iskola adott, amivel felkészítette az életre. Ez a gondolat más összefüggésben Az iskola udvará-ban is felszínre került: „Nem múlhat el, mit benne kaptam.” A költői álláspont kvinteszeneiája, hogy a visszatekintő férfi, csak a felnőtt értheti meg igazán iskola szerepét. Fodorhoz közelálló írók közül Takáts Gyula is szólt erről. „Az iskolát most látom nagynak én” — kezdte harmincnégy évesen (1945-ben) Iskolám falára című versét Takáts. Érdekes és bizonyos szempontból meghatározottnak tekinthető, hogy Fodor ugyanezt a kort megérve élte „újra” iskolai élményeit. A két vers párhuzamba állítását többirányú szoros kapcsolat teszi szükségessé. Ez idő és tér és személyes nexus vonatkozásában egyaránt igazolható. Takáts verse Se ég se föld című kötetének (1947) abban a ciklusában szerepel, amelyiknek legfőbb élményrétege az 1943-tól 1945-ig terjedő időszak- E dátumokat Fodor versénél sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen ő is ír „a kőfalak közé süvöltő háború”-ról. Az emlékezés időháttere mindkét versnél a történelem pusztító periódusa. A tér pedig ugyan az az iskola (a kaposvári Táncsics gimnázium), ahol Takáts tanár, Fodor pedig diák volt. így a jelzett időpontok személyes kapcsolatot is mutatnak az akkor már öt kötetes 58
