T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
Forradalom előtt
kapcsolatosan — 58 jobbágynak 148 ökrét és 24 lovát jegyezték fel, és 20 zsellérnek 20 ökre és 31 lova volt. Az 1834—35. évi adóösszeírás Meszteg- nyőn 43 jobbágy birtokában 8 ökröt és 8 lovat jegyzett fel és ugyanennyi ökör és ló szerepel az 1844—45. évi dicalis conscriptioban is 43 jobbágy és 16 zsellér tulajdonaként.107 A jobbágyok életének alakulását azonban nem is ezek a statisztikai adatok, hanem elsősorban maguk a jobbágyok — a birtokpereb során elmondott panaszaikkal — világítják meg. A Hunyady-birtok településeinek nagy részében azonban sajnos nem, vagy alig ismerjük az úrbéri birtok- rendezés menetét és részleteit. A gróf Hunyady József birtokába került kéthelyi kerület központjáról, Kéthely mezővárosáról igen kevés anyag maradt ránk. 1837-ben nyilván az új törvény nyújtotta lehetőségeket felismerve, a mezőváros lakói kérelmet nyújtottak be a megyéhez, amelyben a vízhordások által megkevesbedett szántóföldjeik újabb felmérését és a legelő arányosítását kérték elrendelni. Választ kértek arra is, hogy a füstpénzt milyen pénzértékben kell fizetniük, mivel a földesúr azt ezüstben kívánta tőlük. Ugyanakkor a faizás mértékének megállapítását is kérték, mert eddig a fát készpénzért kellett vásárolniok. — A vármegye úriszék tartását rendelte el e kérdések elintézésére,108 de ennek anyaga nem maradt ránk és így az ügyintézést nem ismerjük. Arról azonban tudunk, hogy a füstpénz ügyében Somogy megye több településében úrbéri panaszos per folyt. Az 1836. évi törvények ugyanis a füstpénzt továbbra is 1 forintban állapították meg, de a földesúrak ezt az eddig fizetett váltócédula forint helyett ezüstben, tehát a régi érték másfélszeresében (2 Ft 30 krajcár) kezdték követelni.109 Ez az emelés pedig nem kis többletterhet jelentett a jobbágyoknak. Nyoma van annak az úrbéri anyagban, hogy Kéthely mezőváros rendező pere megindult, 1840-ben a megye felterjesztette annak iratanyagát a helytartótanácshoz, amely 1841-ben jelentést kért a megyétől az irtásföldekkel kapcsolatban. A helytartótanács még 1843-ban is kifogásolta a mezőváros úrbéri rendező és legelő elkülönítő perével kapcsolatban, hogy a földesúr 1779-ben tett ígérete ellenére a Sáriból Kéthelyre áthelyezett 2 telek helyett nem alkotott a mezővárosban új telkeket. — Nyilvánvaló, hogy a földesúr ezt kimagyarázta, rámutatván arra, hogy 1779 óta Kéthelyen megnövekedett a telekszám. — Kéthely mezőváros rendező perének végrehajtásával kapcsolatban azonban még 1848-ban is a helytartótanács külön leiratában kéri a már 1843-ban elrendelt 4 zsellérhely benépesítéséről szóló jelentést.110 Az úrbéri rendezőperrel párhuzamosan folyt a legelő elkülönözési per is. A helytatótanácsnak ezzel kapcsolatban is voltak észrevételei. Ez derül ki a megyéhez 1844 szeptemberében küldött leiratból és abból, hogy a Hunyady család beleegyezett abba, hogy a jobbágyok az erdei legelőjükön a makkot is használhassák. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az erdőkre tartott igényeikről is lemondottak volna. Feltehető, hogy e kérdés, tehát az erdei haszonvétel elkülönítése történhetett meg a más forrásban jelzett per útján 1857-ben.111 Az úrbéri legelő elkülönítés azonban még 1848 előtt lezárult. Ennek anyagát 1846-ban a helytartótanács helyben hagyta, csupán azt rendelte 55
