Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok - Somogyi Almanach 19-21. (Kaposvár, 1974)

I. Mágikus jellegű szövegek

Az ő szent vére, Szedik-veszik Álelomba tetetik

1 Mária elejbe vitetik, Mária is azt mongya, Szerelmes fiam, Jézusom Mért szenvetted ezeket az iszonyú kínokat? Anyám, Máriám, szenvedem a purgátélombeli lelkekért. Ámen. — ... mamámtú (nagyanyja). .. Kanász Józsefné,. Vockó Anna .., 42-ben halt meg, 83 éves volt, letenyei. . . reggel is. 34. MENNYORSZÁG A SÜVEGEM Zalaszántó, 1971. VI. 19. Vajda Gergelyné Rába Juliánná, 1894. Én lefekszem én ágyamba, Mint egy álom koporsómba, Három angyal velem vagyon, Egyik őriz, másik bíztat, Harmadik lölkömet várja, Uti piros szép hajnal,

1 Űr tetőled szülétek, 1. A Grál-Krisztusvér motívumkörrel való kapcsolódás talán az egyik magyargéci (Nógrád m.) imában mutatkozik legtisztábban: — 1969. XI. 16. — »... Az angyalok fölszették Gárdilomba elvitték Krisztus Urunkho' vitték . . . * (Ficsúr Mária 1896.) 1. E hajnal — Mária — motívum számtalan változata közül figyelemreméltó a »Piros színű szép hajnal, Kibe Mária nyugvékol...« kezdetű kapuvári imánk, (megj. Ethn. 1971:3, 356.) A »nyugvekol* igealaknak, mint a »nyugszik* »e különös tartozékának* Pais Dezső »egyelore« nem tudta magyarázatát adni. (Ethn. 1971:3, 365. o.) A középkori egyházi fényszimbolikában Mária az ádvent-hajnal-csillag jelképe: Aurora lucidissima, Stella matutina, stella maris, Stella splendens stb.: »Aurora, de ventre tuo novus sol processif... (Mone: Lat. Hymn. II. 393. »O stella solem pari ens...« Peter Olavi (mh. 1378) himnusza, vagy a »Sol de stella oritur...* huszita karácsonyi ének, (Szövérffy: Die Annalen 349. 375. o.) hogy csak néhányat említsünk a korabeli Mária-költészet gazdag anyagából. A magyar késő-középkori irodalomban érzékletesen fejezi ki a Thewrewk c. Mária hét öröméről szóló imádsága: »... másod örömöd lészen, mikoron te szép tengeri csillag az fényes Napot szüléd mikép az hold ő fényét ... « i.mű 266. 1. Nytár. II. 337. o. Egy XVIII. sz.-i kézírásos kántorkönyvben 37. o. — Vép (Vas m.) 1731., Hb 1058 Savariensa: Oh fölkelő szép finyes nappál Tündöklő szép piros hainál Drágalátos szűz Mária . . . ... Hozd fői nékünk az igáz nápott, Hogy láthassuk Sz. Atyánkot... (Kájoni CC. II. 1719. 27. o.: »Öh fel-kelő fényes nappal...*