Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok - Somogyi Almanach 19-21. (Kaposvár, 1974)

I. Mágikus jellegű szövegek

Damion! (Dami/l/on)

2 Mégis mondom Damion! Kötve legyen boszorkány száz szamár szőréve' Hatvan leán hajává' Boldogasszon igéjive' Úgy ne árthasson, mint Krisztus Urunk, ámen.

3 Most akkor aztán három Miatyánkot az embör elmond. Na! Ugye szíp!? (Kiált fel diadalmasan csillogó szemmel.) — Nekem nagyon tetszik. És mi ez a Dami/l/on? (kérdezem) — Ezt csak így, így tanútam. Nem tudom . . . Mögöntik azt a betegöt. . . csak így evve' az imáccságga'. . . (Tüzes víz nem kell hozzá?) — Nem kö' ehhő' semmi! Ezt csak így. így tanútam .. . rámontam az öntőimát, amit én mögtanútam a mamátú, osztán háromszor rátöszöm az Atyának és Fiúnak és Szentlélök(nek) . . . háromszor, vagy öccör, vagy héccör . .. ennyiször kö' mondani, ha valakire rámongyák . . . vagy háromszor mondom rája, vagy pedig öccör, vagy héccör. Aztán akkor én többet nem mondom rája. De nem köll semmi, mint a jó Istennek a segiccsege.« (Milyen betegségre?) ». . . nem tud önni, nem tud önni, ojjan, ojjan bágyorgós. (vagy:) ... mikor mögijed ,osztán fél (valaki)*. Az imát keresztvetéssel kezdi s míg »ratöszi* a betegre, akit maga mellé ültet, mondja: Az Atyának és Fiúnak stb... Ahányszor elmondja az imáccságot, annyiszor három Miatyánkot mond utána . .. »Akkor használ.« (Szigorúan elhatárolja magát a boszorkányságtól. Felindultan meséli, hogy jöttek hozzá ... »e r e s s z ö n mög a fiamon! Mer még az orvos sem tudja a fiamat meggyógyítani. Maga eresszön rajta! —« (dühödten utasította vissza:) »Ha én Isten vagyok, akkor én eresztök rajta, de én nem vagyok Isten! Tudd meg azt te esztelen!!! — azt mondtam annak az embörnek . . . Mert én ijjesmit nem tudok. Tudd meg azt! — Hát hallott maga ijjen csudát? Ijjen, ijjen butaságot?* (A kártyavetést sem fogadja el:) »...ijjen kártyavetés s ijjen, ijjen ijjen nem torn mijjen, aki e'gyütt. hogy idegyün kártyát vet énnékem, 2. Dami/l/on: Pais Dezső szerint feltehetően Daimonion-Démon torzulása. (Bármilyen következtetés levonása nélkül, pusztán a hasonlóság miatt jegyzem meg zárójelben, hogy Tammuz-Dumuzi mezopotámiai vegetációisten egyik névalakja Damu, ki gyógyító istenség és »nagy varázsló* is az újbabiloni varázsköltészetben, VIII—VII. sz. L. Rákos Sándor: Agyagtáblák... 82., 87., ill. 197., 199. o. 3. Horváth Cyrill: (ad Szt Ágoston imádsága s általában ráolvasások) »Világiak régi magyar imádságos könyvei. ItK. 1895. (257—281.) i. rész: 274—5. o. : »Mint a keresztény vallásosság és a régi babonák vegyüléke... a kor mélyen hisz a szellemi világnak mindent átható rendjében az anyagra való hatalmában... s nem igen számol a kettő között álló törvényekkel. Az embernek csupán akarnia kell és a fizikai világot Isten, angyal, vagy ép az ördög egyszerű segítségül hívása által kénye szerint alakíthatja. Bi-