Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében

kisebb csatákban megtámadni, és erejét gyengíteni.

101 A bizottmány ennek értelmében elhatározta, hogy azokban a járásokban, amelyekből önkéntes sereg nem indul táborba, a katonai szolgálatban járatosabb személyekből létesítenek egy csapatot, és azt a megyébe szeptember közepe után kormánybiztosnak kinevezett Horváth Vilmos másodalispán irányítása alá helyezik a horvátok elleni harc céljából.

102 Az önkéntes nemzetőrök közé sorolták azt 331 turopolyai horvátot, aki elvált Jellasics seregétől, és egy, Zala megyei pandúrral, továbbá egy pattantyússal Zalaegerszegre ment. Onnan Sümegre küldték őkct.

10,! Önkéntes vadászcsapat felállításáról szólt az az alapszabályzat, amely Kovács Vendel várnagy javaslata alapján szeptember 15-én kelt Zalaegerszegen. A szabályzat kimondta, hogy a szabad vadászok önként vállalkoznak az ország rendjének és minden polgára nyugalmának biztosítására; a szolgálatot duplacsöves puskákkal, pisztolyokkal, vadászkésekkel felfegyverkezve, saját ruhájukban, és amennyire lehet, vadászosan öltözve teljesítik, s őrködnek, hogy az ellenség a falvakat ne tudja rabolni, és biztosítják a lakosságot zendülők, rablók és zsiványok ellen.

1

"'' Batthyány miniszterelnök szeptember 23-án megbízta a Vas megyei nemzetőrség parancsnokát, Vidos József ezredest a Mosón, a Győr, a Sopron, a Vas, a Veszprém, a Somogy és a Zala megyei nemzetőrök összevonásával és az időközben horvát megszállás alá került Nagykanizsa visszafoglalásával.

1

"

0 Vidos úgy rendelkezett, hogy a nemzetőrök Nagykanizsa környékén gyülekezzenek össze. Ugyancsak oda ment 7000, gróf Zichy Hermann alezredes parancsnoksága alatt álló nemzetőr.

100 Ezek között bizonyosan voltak Mosón megyeiek, Zichy Hermann ugyanis Mosón megyének volt a főispánja, lehettek továbbá Győr és Sopron megyeiek is, mint a szomszédos megyékbe valók. A Zichy alezredes parancsnoksága alatt álló sereg még nem érkezett meg Nagykanizsa környékére, amikor a vasi és zalai, továbbá az időközben megérkezett 2500 főnyi somogyi nemzetőr készülődését a várost megszállva tartó csapatok parancsnoka, Nugent alezredes észrevette, és seregének nagy részét október 2-3-ra viradó éjjel kivonta Nagykanizsáról.

107 A horvátok elleni harcokra szólította fel Kossuth a minisztérium rendeletére hivatkozva Somogy és Zala megye népét szeptember 22-én, és megbízta Királyi Pált a felkelés szervezésével.

108 Királyi Pál tevékenységének a Muraközben lett eredménye: hívó szavára a nép tömegestől felkelt, s az erdőkbe, szénakazlakba, ólakba elbújt császáriakat elfogta, és vagy agyonverte, vagy bekísérte Nagykanizsára,

100 miután a város az említett éjszaka megszabadult a horvátoktól. Csányi szeptember 15-én felhívta a somogyi bizottmányt arra, hogy állítson ki a megye minden járásában a jól begyakorolt nemzetőrökből egy-egy 200 főből álló csapatot, lássa el, amennyire tudja, lőfegyverrel, kaszával és dárdával, majd küldje Sümegre.

110 A bizottmány viszont kérte Csányit, hogy a nemzetőrök a megyében maradhassanak, mert ott „rablók dühöngenek."

111 Hivatkozott arra is, hogy a megyei őrsereg az ellenség háta mögött sikeresebben használható fel.

112 Ugyanakkor a megye területén tartózkodó sorkatonaság egy részét is saját rendelkezése alá akarta vonni,

11,3 de erre nem került sor, mert a megyében állomásozó Hardegg vasasok szeptember 19-én átálltak a bán táborához. Ennek hírére a vidék népe teljesen elvesztette a sorkatonaságba vetett bizalmát. A megyei tisztviselők - amint Vörös János főszolgabíró meg is mondta - úgy vélték, hogy sorkatonság hiányában tömeges népfelkelésről álmodni sem lehet.