Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében

Somogyban elterjedt az a hír, hogy Drávaszentmártonnál még 4500,

11

'' Sztáránál, valamint Drávatamásinál további 8000 horvát szándékozik átkelni a Dráván.

110 Ezért Oláh Lőrinc lakócsai jegyző javaslatára a megyei bizottmány két-két hadnagy vezetésével 12-12 önkéntest küldött az átkelőhelyekhez azzal a feladattal, hogy őrködjenek, és a horvátok esetleges átkelését azonnal jelentsék.

110 A bizottmány azt tervezte, hogy az ellenség nyugtalanítására a szigeti járás otthon tartózkodó nemzetőreit mozgósítja, a járásból ugyanis csak a szentbalázsi, a szerdahelyi és a hárságyi nemzetőrök mentek el a székesfehérvári táborba. Ugyancsak a zavarás lett a feladata a babócsai járás otthon tartózkodó barcsi, darányi, vízvári, taranyi és nagyatádi nemzetőreinek.

11

' Az ellenséget Marcali közelében meg is támadták, és győztes harcuk során 118 foglyot ejtettek, valamint zsákmányoltak 242 lovat és 95 szekeret.

118 Baranya megye bizottmánya szeptember 12-ig a tervezett 1564 helyett csak mintegy 800 önkéntest tudott Pécsen összpontosítani.

119 Ekkor kimondta, hogy azok a községek, amelyek a megajánlott 1564 önkéntesből a reájuk eső részt nem teljesen állították ki, továbbra is kötelesek őrcsapatokat küldeni a Dráva mentére, de legkésőbb szeptember 18-ig az önkénteseket is ki kell állítaniok. A fegyverellátás biztosítására ismét elrendelte a megye területén található alkalmas fegyverek összeírását. Arról is intézkedett, hogy a sereg kiállításának költségeit minden lakos „birtoka" arányában köteles fizetni.

120 Az önkéntesekkel elsősorban a drávai átkelőhelyeket kívánta őriztetni, de akart egységeket küldeni Siklósra, Bcremendre, továbbá környékükre is. Mivel a Drávának az a szakasza, amelyen korábban a Veszprém megyei nemzetőrök állomásoztak, még mindig őrizet nélkül volt, a bizottmány úgy határozott, hogy őrzését az általános népfelkelés útján biztosítja.

121 Szeptember 16-án a Drávának baranyai szakaszát 800 önkéntes őrizte. Ezt Batthyány Kázmér főispán nagyon csekélynek találta, ezért kérte a miniszterelnököt a bácskai táborokban (Zomborban és Palánkán) tartózkodó baranyai nemzetőrök hazaküldésére,

122 miután hiába sürgette erre szeptember 12-én a honvédelmi minisztert.

123 Szeptember 19-én fel is panaszolta a miniszterelnöknek, hogy a honvédelmi minisztertől választ sem kapott kérésére. Hivatkozott arra, hogy a megye fegyverkészletének legnagyobb része a Bácskában van, pedig otthon is nagy szükség lenne rá.

127

' Ismételt kérés után a nemzetőrök Zomborban állomásozó két zászlóalját szeptember 21-én végre hazaengedték.

120 Addigra a megyei önkéntesek száma 1500-ra emelkedett.

120 A baranyai bizottmány szeptember 21-én azt tervezte, hogy a Bácskából hazatérő nemzetőröket Siklósra küldi,

12

' ugyanakkor Batthyány Kázmér a megyei nemzetőröket Mohácsra irányította.

128 Mindez azután történt, hogy Csányi a megye önkénteseit szeptember 15-én Sümegre,

129 majd pár nap múlva Veszprémbe rendelte,

130 sőt egy újabb intézkedés értelmében Székesfehérvárra kellett volna menniök.

131 A horvátok előnyomulása azonban megakadályozhatta volna, hogy oda eljussanak, ezért el sem indultak. Batthyány Kázmér pedig a szeptember közepe utáni napokban Mohácson összevonta a meglevő csapatokat és felszerelést. Terve az volt, hogy átkel velük a Dunán a Bácskába,

132 annál is inkább, mert időközben az Országos Honvédelmi Bizottmánytól utasítást kapott, amely szerint a Baranyában levő fegyveres erőkkel „Bács megyébe meneküljön", hogy az ellenség be ne keríthesse.

133 A csapatok azonban mégsem mentek el a Bácskába, hanem a népfelkelésről szóló felhívásnak megfelelően tevékenykedtek.