Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében

A varasdi hídnál betört horvát csapatok Csáktornyán vonultak keresztül, Letenyénél keltek át a Murán, és Nagykanizsára mentek. A Perlaknál benyomulok Kotori közelében keltek át a Murán, és szintén Nagykanizsára mentek. Itt egyesülve Vrászló, Simonyi és Nemesvid irányában törtek előre. Azok a horvátok pedig, akik Légrádnál törtek be, Iharosberényen vonultak át, majd Böhönye, Segesd és Vése táját lepték el.

65 A Barcsnál átkelt egységek Kaposvártól nyugatra nyomultak előre a Balaton felé. Mindezek a csapatok Szemesnél találkoztak.

6

*

3 Egy további, 1500 főnyi horvát csapattest 6 ágyúval szeptember 11-e után nyolc nappal, szeptember 19-én, továbbá 20-án és 21-én a Somogy megyei Szentmártonnál kelt át a Dráván, majd Kaposvárra vonult, és Szemesnél csatlakozott a fősereghez.

67 Szeptember 21-én a sztárai réven keresztül további csapatok törtek be, és Pécs irányában nyomultak előre. Létszámuk 7500 körül lehetett.

6

"

3 Pécsett Rostich kapitány Jellasics alvezérének, Roth tábornoknak megbízottjaként megjelent a városi tanács előtt, és azt kívánta, hogy a tanács gondoskodjék a benyomuló csapatok megfelelő ellátásáról. A tanács azonban úgy nyilatkozott, hogy a benyomulókat ellenségnek tekinti, és ellenáll nekik.

68 Ezek után Roth a Siklós vidékén szétszéledt csapatokat összeszedte, és szeptember 23-án este 6-7000 katonával megjelent Pécs előtt, s bebocsátást kért. A pécsiek kénytelenek voltak engedni, mert az ellenállásra nem volt haderejük. Mindössze azt kérték Aidinger Pál polgármester és Müller Ferenc tanácsnok útján Rothtól, hogy tartson fegyelmet katonái között, és kerülje a polgári lakossággal való összeütközést.'

0 Roth seregei átvonultak Pécsen, majd 25-én cl is hagyták Baranya megye északnyugati részét anélkül, hogy komoly anyagi kárt okoztak volna.'

1 A dunántúli újoncállítás eltörlése Szeptember n-én az országgyűlés tárgyalt a magyar katonaság létszámának növeléséről. A határozatot, amelyet Kossuth fogalmazott meg, azzal indokolta a képviselőház, hogy az országot a katonaállítási törvényjavaslat szentesítéséig sem lehet védelmi erők nélkül hagyni. Ezért megbízta a minisztériumot, hogy állítson ki akkora létszámú katonaságot, amekkora a szentesítésre váró törvényjavaslatban szerepel, de el akarta kerülni annak a látszatát is, hogy a magyar katonaság létszámát uralkodói hozzájárulás nélkül növeli. A határozat ugyanis azt tartalmazta, hogy a kiállításra kerülő újoncokkal a már meglevő honvédzászlóaljak létszámát kell növelni, és újabb honvédzászlóaljakat kell alakítani, tehát a május 16-i felhívás alapján felállított honvédsereg létszámának növeléséről szólt, az viszont formailag az uralkodó által szentesített XXII. törvénycikken alapult. A kiállítás módjául a határozat a toborzást jelölte meg, miként az a május 16-i felhívásban szerepelt, de eltérően az országgyűlés által augusztus 23-án elfogadott törvényjavaslattól. Ugyanakkor 200000 főnyi katonaság kiállításáról beszélt, akárcsak az augusztus 23-i törvényjavaslat. Szeptember 14-én a miniszterelnök, miután megkapta Csányinak Jellasich támadásáról küldött tudósítását, az országgyűlés határozatára hivatkozva felszólította az ország törvényhatóságait, ennélfogva a Dráva mentén levő megyék bizottmányait is, hogy a toborzást azonnal kezdjék meg. Hangsúlyozta, hogy a kiállításra kerülő sereggel, amely az ország békéjének helyreállításáig fog szolgálni,