Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében

a honvédzászlóaljak számát növelik, és ügyvezetése, vezényleti nyelve, zászlója, ruházata, jelvénye magyar lesz." 5 Válaszul a felhívásra a Zala megyei bizottmány szeptember 16-án jelen-' tette Batthyánynak, hogy készséggel támogatja a honvédzászlóaljak létszámának növelésére, továbbá új zászlóaljak alakítására irányuló törekvéseket, noha a me­gye egy részét a horvátok megszállták. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy bár többszáz személy jelentkezett volna a honvédseregbe, mégis sokan a sorkatonasághoz álltak, mert annak toborzótisztjei már jártak a megyében; ezért kérte, hogy sürgősen küldjön a kormány tisztet a honvédtoborzás veze­tésére.'"' A somogyi bizottmány ugyancsak toborzótisztet kért a minisztériumtól, hogy minél előbb megkezdhesse a toborzást."' A baranyai bizottmány, mivel a köznép panaszkodott a helyettesítés ko­rábbi tilalma miatt, szeptember 18-án rámutatott arra, hogy toborozásról lévén szó, senki számára sem kötelező a jelentkezés. 76 Szeptember 19-én az országgyűlési határozat végrehajtására elrendelték, hogy az ország egyes törvényhatóságai minden 127 lakos után két személyt állít­sanak ki." Egyidejűleg azt is megengedte a miniszterelnök, hogy a községek a 19, 20, 21 és 22 éves ifjakból sorshúzással állítsák ki az újoncokat, és bizonyára a közhangulat nyomására azt is engedélyezte, hogy toborzás útján történjék az újoncok kiállítása, ha a kiállító község azt kívánja.' 8 Zala megye bizottmánya szeptember 24-én a toborzást az önkéntes nem­zetőrök kiállítását követő időre halasztotta.' 9 A somogyi bizottmány viszont 3537 személy kiállítását határozta el szeptember 19-én, 80 bár lakosságának száma alapján 29-el többre lett volna köteles. Baranyában a bizottmány 3659 újonc kiállítására vállalkozott ugyancsak szeptember 19-én 81 a megye számára kötelező 3961 helyett. A katonaállítás azonban egyik, drávamenti megyében sem követ­kezett be, ugyanis szeptember 26-án úgy intézkedett a miniszterelnök, hogy Zala, Somogy, Baranya, Vas, Veszprém, Tolna és Fejér megyének nem kell újoncokat állítani, mert bennük népfelkelést rendeltek el. 82 Népfelkelés Szeptember 13-án a miniszterelnök felhívást bocsátott ki a dunántúli tör­vényhatóságokhoz, nevezetesen Zala, Somogy, Baranya, Vas, Veszprém, Tolna, Fejér, Sopron, Győr és Komárom megyéhez, továbbá Székesfehérvár, Győr, Ko­márom és Pécs városhoz. Tömeges népfelkelést rendelt el, és felhívta a lakossá­got, hogy az ellenség előtt álló csapatokat a szükséges fuvarokkal, kézi és sze­keres munkával segítse, minden fegyverfogható ember álljon ki az ellenség el­len, a felkelő sereget a megye lássál el alkalmas vezető személyekkel, élelem­mel és a szükséges védőeszközökkel, a nép pedig az ellenséget minden oldalról nyugtalanítsa, pusztítsa. Figyelmezetetett a miniszterelnök arra, hogy azt, aki az ellenségnek fuvarozással, egyéb munkával, tanáccsal, élelmiszerek kiszolgálta­tásával segítséget ad, hazaárulónak fogják tekinteni, és rögtönítélő bíróság elé fogják állítani. 83 A népfelkelés elrendelése ellen felszólalt a képviselőházban Madarász László. Kifogásolta, hogy a felhívást Batthyány a képviselők tudta nélkül bo­csátotta ki, és a megyékre bízta, hogy a felkelőket lássák el „alkalmas vezető egyénekkel". Madarász jogosan attól félt, hogy a népfelkelés vezetése „a nem­zet ellen működő" idegen szellemű generálisok kezébe kerül. 8 ' 1

Next

/
Thumbnails
Contents