Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében
földjét megvédeni első, legszentebb kötelességének ismeri. 1,59 Ugyanakkor azzal bízta meg Batthyány a hadügyminisztert, hogy a Dunántúlon állomásozó sorkatonaság fővezérletét Kiss Ernő ezredesre, vagy Vetter Antal alezredesre ruházza át. 60 István nádor viszont úgy tájékoztatta Batthyányt, hogy a Teleki vezérőrnagy ellen emelt vádak valószínűleg félreértésen alapulnak, hiszen a vezérőrnagy elhatározta, hogy megütközik a horvátokkal. Teleki mégsem maradhatott a sereg élén. A képviselőház szeptember 15-én este tárgyalt a vezérlet kérdéséről: a miniszterelnök javaslatára küldöttség kereste fel István nádort az országgyűlésnek azzal a kívánságával, hogy álljon a Jellasiccsal szembenálló, magyar sereg élére. A nádor, miután kijelentette, hogy ,,ha a nemzetet mindenki meg is fogja csalni, ő halála után is tisztán akarja a maga emlékét fenntartani", csak azzal a feltétellel vállalta a fővezérséget, hogyha a ház nem lép le a törvényesség ösvényéről. (,( ' a Ezek után szeptember 16-22-ig István nádor volt a sorkatonaság fővezére. Kossuth azonban nem bízott benne, ezért indítványára a képviselőház három biztost is küldött a táborba, hogy ,,az árulókat szigorúan megbüntessék, és a Dráva menti sereg el ne vesszék." 6 " 13 Követelte Kossuth, hogy a biztosokat a nemzet nevében küldjék ki: „A háztól kell felhatalmazást nyerniök, és ez nem lehet más, mint, hogy menjenek le, és a nemzet hatalmának teljes nevében tegyenek meg mindent, mit szükségesnek látnak . . . Felhatalmazásuk annyiból állna, hogy fel vannak hatalmazva mindenre, ami a haza megmentésére szükséges, és curent, ne rcspublica aliquid detrimenti capiat." 60c Ezután lettek biztosok Asztalos Pál, Bónis Sámuel és Perczel Mór, majd Perczel helyett Luzsénszky Pál. Nagykanizsán állomásozott több hétig a honvédsereg 1. százlóalja, amíg szeptember 10-én a székesfehérvári táborba nem vonult. 01 Időközben Nagykanizsára irányították a 7. honvédzászlóaljat. Ez Szombathelyről, ahol Petók Antal volt 2. sorezredi százados parancsnoksága alatt megalakult, augusztus 7-én Pápára, 02 majd onnan Veszprémbe került, szeptember 6-án pedig Nagykanizsára. 03 Itt sem maradt azonban sokáig, szeptember 29-én ugyanis részt vett a pákozdi csatában. 0 ' 1 Voltak a Dráva mentén nemzetőrök is. Sömjénföldén Szabolcs megyei, Barcson, Gyékénycsen, a somogyi Szentkirályon és Porrogon Vas megyei, Barcson, Igaion és a somogyi Dráva-part néhány helységében Somogy megyei, Marcaliban Fejér megyei, Dárda környékén Baranya megyei, Daróczon Komárom megyei nemzetőrök tartózkodtak. A nemzetőrök eredeti rendeltetése az volt, hogy a Dráva bal partján őrvonalat alkossanak. Létszámuk a már említett okok miatt az idők folyamán csökkent. Mivel a Dráva vonalán nem volt olyan katonaság, amely képes lett volna arra, hogy nyílt csatát vívjon a támadókkal, a maradék nemzetőri egységeket még tartalékseregként sem lehetett használni. Mind a sorkatonaság, mind a honvédség, mind a nemzetőrség némely egységének körében romlottak az egészségügyi viszonyok. A hosszan tartó betegségek is nagyon csökkentették az őrködő csapatok létszámát. A július közepétől szeptember első feléig eltelt, 6-7 hetes időszakban tehát a drávai őrvonalban jelentős változás következett be: a július közepe utáni napokban lényegében összefüggő őrvonal szeptember első felére felbomlott. Ilyen körülmények között a 55-40000 főnyi ellenséggel sikeresen szembeszállni nem lehetett.
