Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében
hídját, megszüntette a közlekedést Magyarország és Horvátország között. 2 ' Már előzőleg Verőcén kijelentette: betör Magyarországra, „nem a nemzet, hanem annak miniszterei ellen." Erről Csányi azonnal értesítette a miniszterelnököt, egyúttal közölte vele azt az elhatározását is, hogy a Muraközt mindaddig védelmeztetni fogja, ameddig tudja. 28 Csányi fáradhatatlanul irányította a védelem szervezését. Szeptember 5-én Csáktornyán rendezte az őrködő erőket, 6-án már Nagykanizsáról küldte Jellasics nyilatkozatáról szóló jelentését a miniszterelnöknek, és rámutatott arra, hogy a nemzetőrökbe vetett bizalmat szenttamási megfutamodásuk megrendítette ugyan, mások híján mégis őket kell a Dráva vidék őrzésére felhasználni. 29 Másnap már Letenyén intézkedett a kormánybiztos: az ott állomásozó Szabolcs megyei nemzetőröket Sömjénföldére, a Kotori felől vezető út őrzésére rendelte. 10 Pár nap múlva azt javasolta Zala megye bizottmányának, hogy ha nincs más lehetőség őrcsapatok létrehozására, általános népfelkelést hirdessen meg/' 1 Azután az őrvonalban szolgáló nemzetőrök szétoszlása miatt arra szólította fel a megyét, hogy a régebben kiállított és begyakorolt időközben felváltott nemzetőröket állítsa ismét ki, fegyverezze fel, amennyire tudja, és a lövői járásiakat Alsólcndvára, az egerszegi járásbelieket Letenyére, a kapornaki, a szántói és tapolcai járásbelieket Nagykanizsára rendelje. 32 Ezáltal a Murán keresztül vezető, legfontosabb utakat kívánta Csányi őriztetni. Az őrcsapatok ismételt felváltása során Zala megye lövői járásában július elején még 1200 nemzetőrt indítottak ki, augusztus elején már csak 800-at, a szeptember elején, esedékes mobilizációkor pedig mindössze 600 nemzetőr kiállása volt várható. Kapornak községben például az első alkalommal 73-an, másodszor 38-an jelentkeztek, harmadszorra pedig csak 6 önkéntes jelentkezésére lehetett számítani. Gyika őrnagy a megyei bizottmány útján azt kérte, hogy a járás legalább 1000 nemzetőrt állítson ki, ha másképpen nem tud, úgy, hogy ismét azokat a nemzetőröket vezényeljék ki, akik az első mobilizáció alkalmával már részt vettek a Dráva menti szolgálatban. 33 Közben újabb nemzetőri csapatok érkeztek a Dráva vidékére. Barcsra került Vas megyéből szeptember 4-én egy zászlóalj nemzetőr: Vas megye kimozdított nemzetőreinek 1. zászlóalja/ 7 ' A 2. zászlóaljból három századot Gyékényesre, egyet Szentkirályra, kettőt Porrogra vezényeltek. Szentkirályra egy lovas századot is helyeztek Vas megyéből. A vasi nemzetőrök egyik oldalról a Zákányban, a másikról a Csurgón és Berzencén állomásozó nemzetőrökkel voltak öszszeköttetésben. 3 "' Barcsra a vasi nemzetőrökön kívül somogyiakat is helyeztek, mégpedig a központi járásból. Mivel azonban először 27 személy Kaposváron maradt közülük, külön rendelettel kellett őket Barcsra utasítani. 30 így a járás csapata néhány napos késéssel egészült ki. A Somogy megyei nemzetőrök létszáma éppen a veszély növekedése idején egyébként is vészesen megfogyatkozott. A csökkenés olyan mértékű volt, hogy egy századba három vagy négy század nemzetőrét is be lehetett volna osztani, és létszámuk még akkor sem érte volna el cgy teljes századét. 3 ' Annak, hogy századok egyesítésére mégsem került sor, az lehetett az oka, hogy Csányi el akarta kerülni a tisztek közti torzsalkodást. A létszám csökkenését részben tartós betegségekkel indokolták, részben „kisorozásokkal". A nemzetőrség mobilizációjának bevezetése óta ugyanis az első összeírás idején önkéntes jelentkezés alapján beírtak, vagy tudtukon, akaratukon kívül
