Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében
Augusztus vegén Batthyány és Deák Bécsbe utaztak, hogy kieszközöljék a hadügyi és pénzügyi törvénycikkek királyi szentesítését, és még egy kísérletet tegyenek a békés megegyezésre. A király azonban nem fogadta őket, viszont nevében és aláírásával augusztus 31-én leiratot és annak mellékletében emlékiratot küldött az osztrák minisztérium Budára a nádorhoz a magyar minisztériummal való közlés végett. A leiratban az uralkodó kijelentette azt a kívánságát, hogy a magyar-horvát viszály megszüntetése érdekében nyolc vagy legfeljebb tizennégy napon belül megbeszélés legyen Bécsben a magyar kormány néhány tagjával, és azon vegyen részt a társországok küldöttein kívül Jellasics is, Magyarország szüntesse meg katonai készülődését, a Jellasics és a hivatalából a magyar kormány által augusztus elején felfüggesztett Rajasics szerb pátriárka ellen tett intézkedéseket vonják vissza, továbbá hogy a határőrvidéket ideiglenesen az osztrák hadügyminiszter fennhatósága alá helyezzék. 23 Az emlékiratban pedig a bécsi kormány kijelentette, hogy a magyar minisztérium létrehozásakor nem vették tekintetbe a Habsburg-birodalomnak a Pragmatica Sanctioban törvényesített egységét, továbbá, hogy ,,az ausztriai császárságtól különvált magyar állam létezését politikai lehetetlenségnek kell tekinteni." Mindezek miatt szükségesnek tartotta megállapítani, hogy a magyar kormánynak 1848 márciusa óta kiadott intézkedéseit a Habsburg összbirodalom érdekei és a Pragmatica Sanctio értelme szerint meg kell változtatni. 2 ' 1 Ugyancsak a Habsburg összbirodalom érdekeit hangsúlyozva helyezte vissza az uralkodó a június 10-én formailag minden tisztségétől megfosztott Jellasicsot szeptember 4-én tistzségeibe, köztük a horvát báni méltóságba, mivel amint írta - a bán hűséges és engedelmes viselkedése alapján meggyőződött arról, hogy soha szándékában sem lehetett parancsainak ellenszegülni, és kifejezte azt a reményét, hogy a bán a jövőben „mindig csak az összes Monarchia javára, Magyarország koronája épségének fenntartására és a magyar társországok viszonyainak sikeres megoldására fog törekedni." 20 Ennek a kéziratnak hatására jelent meg a magyar országgyűlés küldöttsége szeptember 8-án Ferdinánd király előtt, és rámutatva arra, hogy a király környezete kelti a pártütést és a bizalmatlanságot a magyarság ellen, előterjesztette a nemzet kívánságait: tartsa tiszteletben az uralkodó az ország jogait, szentesítse a felterjesztett törvényeket, és költözzék Magyarországra, bocsássák haza a külföldön tartózkodó és ellenség előtt nem álló magyar seregeket, parancsolja meg a király, hogy minden, Magyarországban levő csapattest teljesítse azt a kötelességét, hogy megvédi az országot a pártütők ellen, valamint adjon ki olyan rendeletet, amelynek alapján lehetővé válik, hogy Horvátország a katonai zsarnokság alól felszabaduljon, lakosai a magyar törvényhozás elé terjeszthessék óhajaikat, a pártütők által elfoglalt szlavóniai megyéket és Fiumét pedig azonnal adják vissza Magyarországnak. Az osztrák államtanács ragaszkodott ahhoz, hogy az uralkodó előtt elmondásra szánt beszédet, amely a kívánságokat tartalmazta, előzetesen felülvizsgálják, és annak nyomán néhány kitételt, amelyet az uralkodóra nézve sértőnek találtak, töröltettek. A választ pedig, amelyet Ferdinánd adott a beszédre, már előre, a kihallgatás előtt megfogalmazták. A válasz a kívánságok teljes visszautasítása volt. 21 ' Az őrcsapatok létszámának, csökkenése Időközben Jellasics már készen állott Magyarország megtámadására. Szeptember 7-én Varasdon és környékén táborozott seregeivel, elzárta a Dráva
