Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében

§); a felállításra kerülő ezredek vezényleti nyelve a magyar lesz, az ezredek magyar zászlót használnak, ugyancsak magyar lesz az egyenruha és jelvény (5. §); a már meglévő magyar sorezredek is a körülményekhez képest magyar lábra kerülnek, és beolvadnak az új ezredekbe (6. §); a kiállási kötelezettségtől mentesülnek a családfenntartásra nélkülözhetetlen személyek (apa, fiú, vő, nem sorozható be egy apának két fia sem), fegyveres szolgálatra egyébként is kötelezett határőrvidéki lakosok, egyházi személyek, iskolatanítók, továbbá a katonáskodásra testi hibájuk miatt teljesen alkalmatlan személyek (11. §); a kiállítás a 19 évesekkel kezdődik; ha azokkal nem telik be a létszám, akkor kerülnek kiállításra a 20 évesek, ha még azokkal sem telik be a létszám, akkor a 21 évesek, és így tovább (13. §); biztosok mennek minden törvényhatóságba a kiállítás gyors véghezvitelére, ezek az anyakönyveket is felhasználják a kiállításra kerülő személyek jegyzékének összeállításához, a megfelelő életkorú személyeket orvosi vizsgálatnak vetik alá, és az alkalmas személyek jegyzékét a honvédelmi miniszternek megküldik (14. §); aki elrejtőzik a vizsgálat elől, nyolc éves szolgálatra lesz köteles, aki pedig szolgálatra alkalmatlanná teszi magát, szigorú büntetést kap (15. §); a honvédelmi miniszter a beküldött jegyzékek alapján megállapítja, hogy mikor lesz meg a szükséges létszám (16. §); a szolgálatot pénzzel senki sem válthatja meg, sem más személlyel magát nem helyettesíttetheti (18. §); a szolgálat hat évig fog tartani (ezt a képviselőház négy évre csökkentette) (12. §); ha kiszolgált közvitézek vagy altisztek beállnak, magasabb zsoldot kapnak, mégpedig ha 3 évre állnak be, harmadával, ha 6 évre, felével (ezt a képviselőház arra módosította, hogy egy harmaddal kapnak nagyobb zsoldot, ha 4 évre állnak be), az eddig gyakorlatban volt toborzás megszűnik (20. §).« A törvényjavaslatot a képviselőház az augusztus 23-i ülésén fogadta el, majd 28-án Batthyány és Deák Bécsbe vitték, hogy szentesítését az uralkodótól kieszközöljék.

0 A magyar kormány számolt azzal, hogy a szentesítésre, ha megtörténik egyáltalán, legjobb esetben is csak hosszabb idő múlva kerül sor. Ezért Szemere belügyminiszter augusztus 29-én elrendelte, hogy a megajánlott hadsereg felállításához meg kell tenni az előkészületeket:

0 Intézkedett, hogy minden megyében - kiterjedéséhez képest - 2-3 tagból álló összeíró küldöttséget nevezzenek ki, mégpedig annyit, hogy az összeírást egy hét alatt be tudják fejezni. Az összeíráshoz megyei biztosul a főispánokat nevezte ki, s feladatukká tette, hogy az összeírás során szerkesztett lajtsromokat, annak befejezése után két nap alatt a küldöttségektől gyűjtsék össze, és további egy nap múlva esetleges észrevételeikkel együtt a honvédelmi miniszternek küldjék meg. A felszerelés nehézségeinek tudatában a belügyminiszter tájékoztatást kért a főispánoktól arról, hogy menynyi idő alatt tudnák megyéjük újoncait minden szükséges felszereléssel - fegyverek kivételével ellátni. Az összeírással kapcsolatos egészségvizsgálatra a belügyminiszteri rendelet értelmében minden küldöttséghez egy-egy orvost kellett kijelölni; az orvosok oklevelük elvesztésének terhével kötelesek voltak a megbízatásnak eleget tenni. A belügyminiszteri rendelet többször is említést tett az uralkodóról. Már bevezetésében megemlítette, hogy a királynak az a jelszava, hogy a magyar haza veszélyben van. Azután kifejezte azt a reményét, hogy a törvényjavaslatot meg fogja koronázni a fejedelem szentesítő szava. Hangsúlyozta, hogy ,,nem