Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében

akarunk hódítani, hanem fejedelmünk koronájának épségét akarjuk sértetlenül megvédeni". Befejezésében is ,,a szeretett királyról" beszélt és hozzáfűzte: „jelszavunk legyen: a királyért és függetlenségünkért." Kérdés, hogy miért kapott ekkora hangsúlyt Szemere rendeletében a királyra való hivatkozás. Az okot részben a magyar parasztság királyhűségében kell keresni. A magyar parasztság Mária Terézia uralkodása óta túlságosan bízott az uralkodóban; táplálta ezt a bizalmat az a körülmény, hogy a XVIII. század utolsó évtizedeitől 1848-ig a parasztok földesúri terhei sokkal súlyosabbak voltak, mint az államiak, és a parasztokat a földesurak hatalmaskodásaival szemben nem egyszer a király nevében eljáró hatóságok vették védelmükbe.' Jellasics pedig a király nevében készülődött Magyarország ellen. A magyar kormánykörök azt remélték, hogy az uralkodó iránti bizalom hangoztatásával inkább meg lehet nyerni az ország parasztságát Jellasics ellen, már azért is, mert ^ parasztság a forradalomtól nem teljesen kapta meg azt, amit kívánt. De tekintettel kellett lenni a magyar földbirtokos osztálynak és polgárságnak az uralkodó iránti jóhiszeműségére is. És a magyar kormányzat a legvégsőkig a törvényesség talaján maradva akart védekezni, s a királyhűség hangoztatását ennek bizonyítására tekintette szükségesnek. Zala megyében a szeptember 3-i bizottmányi ülésen tárgyalták meg a belügyminiszter rendeletét, és megállapították az azzal kapcsolatos teendőket. A megye 6 járásába 22 összeíró küldöttséget neveztek ki. Az összeírás csak pár napos késéssel kezdődött meg, mert a megyei tisztviselőket a felváltásra induló nemzetőrök kiállításának munkája foglalta le. Emellett sokan, főleg a szegényebb nép köréből lakóhelyüktől távol, esetleg más megyében dolgoztak, és őket egy-két nap alatt nem lehetett összeíró bizottság elé állítani.

8 Somogy megye bizottmánya szeptember 3-i ülésén 16 összeíró küldöttséget alakított, Kaposvár és Szigetvár újoncainak összeírásával pedig az illetékes főszolgabírókat bízta meg. A küldöttségek feladatává tette, hogy a helybeli lelkészeket az anyakönyvek előkészítése végett előre értesítsék az összeírás idejéről. Kimondta, hogy össze kell írni azokat a rendelet hatálya alá eső életkorban levő nemzetőröket is, akik az őrvonalban teljesítenek szolgálatot, és az ott öszszeírt újoncok jegyzékét meg kell küldeni a lakóhelyük szerint illetékes összeíró küldöttségnek.

3 Baranya megyében szintén a szeptember 3-i bizottmányi ülés nevezte ki az összeíró küldöttségeket, mégpedig 12-t a megye 6 járásába, egyúttal azt a feladatot tűzte ki számukra, hogy a községi jegyzők közreműködésével, és az anyakönyvek felhasználásával végezzék el az összeírást. Kimondták, hogy a továbbaik során az önkéntes nemzetőrök közé a 19, 20, 21 és 22 éves ifjak nem vehetők be, mert nekik a felállításra kerülő katonaság soraiba kell lépniök.

10 Szeptember 12-én pedig az összeírás addigi tapasztalatai alapján megállapították, hogy a köznép terhesnek találja a helyettesítés tilalmát, főleg abban az esetben, hogyha a családban egyetlen fiú van.

10a A Vas megyei bizottmány a megye 6 járásába 19 küldöttséget nevezett ki szeptember 4-én az összeírás lebonyolítására, és kötelezte őket, hogy a helységek lelkészeinek közreműködésével egy hét alatt a 19-22 éves ifjakat lajstromba foglalják, és névsorukat a megyei összeírási kormánybiztosnak, Zárka Sándor első alispánnak benyújtsák.

11 Veszprém megye bizottmánya szeptember i-én tartott ülésén elrendelte, hogy a belügyminiszteri rendeletet közhírrététele végett 350 példányban kinyo-