Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

számára. Ajánlatát elfogadták, és a miniszterelnök utasította az országos fegyverfelügyelőt, Marziani ezredest, hogy kössön a fegyverek szállítására szerződést a fegyvergyár igazgatójával. A magyar kormányzat a következőket kívánta a szerződésbe bevenni; a fegyvergyár köteles egy év alatt 10000 darab szuronnyal, puska-vesszővel, far-csavaróval ellátott puskát elkészíteni; négy hét múlva mintadarabot küld, és kitűzi a teljes mennyiség szállításának határidejét; a próbalövéseket saját költségén végzi el; az elkészült fegyvereket Pesten átvétel előtt megvizsgálják; a hibás darabokat a fegyvergyár köteles kijavítani, vagy visszavenni; az átvett fegyvereket a minisztérium azonnal kifizeti.

1,1 Ilyen feltételek mellett azonban Pondelicsek a szerződést nem írta alá. Ezek után a magyar kormány a Pondelicsek raktárában már rendelkezésre álló fegyvereket készpénzért megvásárolta.

1

'- A kormány mindent megtett, hogy a pesti fegyvergyár minél előbb megkezdhesse működését. Nem így a hengermalom külföldi igazgatója, Fehr, aki halogatta a szerződés aláírását, úgyhogy július 12-én egy, Klauzál Gábornál tartott értekezleten szóba is került Fehr esetleges feljelentése. Főleg a radikálisok támadták az igazgatót, hogy nem gyártja olyan gyorsan a fegyvereket, mint lehetne. Augusztusban pedig nyíltan megvádolták és kimondták, hogy „hazaáruló, aki késedelmes gyártással titkos cinkosa a magyarságot eltiporni akaróknak."

1

'

3 A fegyvergyár termelését a Honvédelmi Minisztérium megbízottjaként Marziani ezredes irányította, aki azonban éppúgy elszabotálta a termelés fokozását, mint ahogyan annak idején Fehr a szerződés aláírását. Minderre jellemző a következő eset: Csányi júniusban Pesten járt, hogy fegyvereket szerezzen be a Dráva mentén állomásozó nemzetőrség felszerelésére. Széchenyi közreműködésével Fehr Vilmoshoz került. Fehr megígérte, hogy két héten belül 200, négy héten belül 400 használt puskát fog megjavított állapotban eljuttatni hozzá, az ígéretet azonban augusztus közepéig sem teljesítette.^'' Nem is haladt a termelés egészen addig, amíg szeptember 28-án a Honvédelmi Minisztérium ellenőreként a becsületes Lahner Györgyöt nem helyezték az üzem felügyelői posztjára. Mikor Lahner a tisztséget átvette, a fegyvergyár munkaerőben, anyagban szegény volt. Távozásakor Marziani mindössze 1600 darab fegyvert adott át.

1

'

5 Kossuth a honvédelmi miniszternek július 9-én azt javasolta, hogy készíttessen egy breznóbányai vasgyárossal, Tibelyvel, legalább 10 000 bajonettet, (Tibely szintén saját maga ajánlkozott) és a készítési határidőt hat hátben szabja meg. Javasolta Kossuth azt is, hogy a honvédelmi miniszter vetesse meg a Jurcnák vaskereskedőnél levő 60 mázsa ónt, továbbá a Hoffman és Maderspach cég tulajdonában Ruszkabányán (Krassó-Szörény megyében) levő 500 mázsa és az Aradon levő 50 mázsa ónt. Értesítette Kossuth a honvédelmi minisztert arról is, hogy a Rimái Egyesület felajánlotta, hogy 1000 mázsa nyersvasat kiszolgáltat mégpedig úgy, hogy előzőleg feldolgoztatja puskagolyóvá.

1

'

1

' Abból a célból, hogy a meglevő fegyverkészlet ne csökkenjen, a kormány rendeletileg megtiltotta, hogy az ország területéről fegyvert kivigyenek.

1

" Arra is ügyelni kellett, hogy fegyverek ne kerüljenek olyanok kezébe, akik a magyar kormány ellen használhatják fel azokat. Május elején például Grazból a Mura folyón a-horvátországi Károlyvárosba ágyúkat és lőszereket szállítottak. Erről a Zala megyei alispán, Csillag Lajos értesítette május 6-án a miniszterelnököt,

1

'

8 Major József ügyvéd pedig Csányit.

1

'

11 Ennek hatására a miniszterelnök rendeletet küldött Csányinak, hogy minden fegyvert, lőport, puskagoíyót, amelyet a Muraközön keresztül Horvátországba szállítanak, koboztasson el.

180 A fegyverek szállításának ügyével a magyar minisztérium is foglalkozott, és má-